Page 218 [218]
OCR
4. KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN ugyanakkor Németország lakossága szaporodott. Franciaország azóta gátat vetett a bajnak. Olaszország mai nagyhatalmi helyzetét elsősorban lakossága most is tartó gazdag növekvésének köszönheti. (Illyés 1933: o. n.) Az adatok azonban ismét nem mindenben támasztják alá Illyés idézett erős megállapításait: 1919 és 1933 között Olaszország 12,196-kal növelte népességét, Franciaorszag 8,2%-kal, mig Németország 996-kal. Az idézett gondolatok azonban a diskurzus elemzése miatt nagyon is tanulságosak: mind a Mi-negativ, mind az Ők-pozitív demográfiai pánik francia találmány, amelyet az 1870 és 1914 közötti korszakban fogalmaztak meg, éppen a németekkel kapcsolatban. Közismert, hogy Illyés — aki gyerekkora óta bevallott ellenérzésekkel viseltetett a német nyelv iránt (Illyés 1993/1937:6—7) — a francia kultúrába beleszerelmesedett,'** s éppen formálódó fiatal felnőtt korában töltött éveket Franciaországban. Illyés 1933-ban már professzionális író volt, aki a Pusztulásban a , beszivárgó német veszedelmet" mesteri kézzel kapcsolja össze a hitleri Harmadik Birodalom jelentette veszéllyel. Először a nyelv szintjén — meg nem nevezett vendéglátójával, nyilvánvalóan Fülep Lajossal folytatott diskurzusa azonban ezen a ponton szinte már önparódiává válik: Mert mi a nép? Másfél órai vita után érkeztünk el oda, hogy — bár vannak más ismérvei is —, mégis csak a nyelv. Mi van a magyar nyelvvel? Olyan egyszerre legyintettünk, jelezve a lemondást, hogy fölnevettünk. Alulról ez a német ék, fölülről az a méreg, amit Pest äraszt a magyar nyelv szellemebe, mivel vegzödhetik ez? [...] Nyelvében él a nemzet? Hát akkor már erről az oldalról is halálán van. [...] Elfelejtettük az anyanyelvünket, — mondja diadallal. -— Magyarországon senki sem tud már magyarul. Úgy beszélgetünk, mintha párbajoznánk s a hibák után szeretnénk megállapítani a szabályokat, mert csak a hibákat élezzük. De érezzük-e valamennyit? Lassanként belefáradunk és tehetetlenül, némán, izzadva ülünk a kertben, mint a némaságra varázsoltak; szájjal-kézzel az ivást utánozva tudatom, hogy szomjuhozom. Elneveti magát, de egyszerre még a nevetése is megtörik, hátha még ezt a széles hahaházást is a németektől vettük át? (Illyés 1933: o. n.) Egyáltalán nem olyan vicces, például a Pest , mérgező" hatásáról odavetett félmondat. A cikkben megjelent , nyelvfilozófia" azonban már gyakrabban kelt mulatságos hatást, például: , idegen szavak is beolvadhatnak a nyelvbe, hajthatnak olyan ősi sarjat, mint a ziffer-ből a szűrre ragadt cifra..." (Illyés 1933: o. n.) A -cifra" (arab eredetű) latin jövevényszó, a magyarban és a németben egyaránt; 183 — ... nyolcéves koromban franciául társalogtam, az ököristálló mögött." (Illyés 1993/1937:32) * 217 +
