OCR
4. KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN társadalmi csoportokban, amely rétegek gyerekei valamennyi vallás köréből erősen felülreprezentáltak voltak az egyetemisták között. Lássuk csak: s 1913—-14-ben az egyetemi hallgatók szüleinek 52,796-a volt értelmiségi vagy tisztviselő" (ők az össztärsadalmon belül 4,2%-ot tettek ki — ez mintegy 12,5-szeres felülreprezentáltságot jelentett, ami lényegesen magasabb volt, mint amit fent a zsidó/nem-zsidó dimenzió mentén ugyanekkor láthattunk. s Az 1919 után fellángoló antiszemita hisztéria, amely előszeretettel hivatkozott a , túl sok" zsidóra az egyetemeken, elérte a numerus clausus bevezetését; a törvényt 1928-ban feloldották ugyan, de az egyetemek, saját hatáskörükben továbbra is erősen szűrtek. E tendenciák következtében az 1929-1930-as tanévben a hallgatók 10,596-a volt izraelita. (Laky 1931:51, 9. tábla) s Nagyobb társadalmi esélyegyenlőség" jött volna létre? Nem egészen: s 1929-1930-ban az egyetemi hallgatók szüleinek mar 62,9%-a volt értelmiségi vagy tisztviselő (vagy katonatiszt) (miközben a csoport össztársadalmi aránya minimális mértékben növekedett). S mi a helyzet Illyés mi-csoportjával? s 1930-ban 52 egyetemista szülei voltak ,gazdasági cselédek" — az összes egyetemista/főiskolás (1930-ban 16 053) 0,32%-a. « Összevonva a különböző mezőgazdasági törpebirtokos/napszámos/cseléd kategóriát: közülük került ki az egyetemisták 1,2890-a (206 fő). (Timár 1995:579-580) e Azaz: ,mindenki más" gyerekeinek átlagosan (részletezve: 4.2. ábra) mintegy 75-ször nagyobb esélye volt, hogy diplomás legyen, mint a törpebirtokos és földnélküli parasztság (tehát a korabeli népesség mintegy felének) gyerekeinek. De ezek az adatok, érvek, szempontok a magyar középosztály összehasonlíthatatlanul kisebb részét foglalkoztatták, mint az ün. ,zsidékérdés.”!77 16 Vagy katonatiszt — a statisztika összevonta őket a köztisztviselőkkel —, de az ő létszámuk nem volt jelentős: a Monarchia hivatásos tisztjeinek kevesebb, mint tizede tartozott a magyar etnikumhoz. 17 Talán nem érdektelen felidézni még egy adatsort: 1930-ban a felsőfokú végzettséggel rendelkező magyarok 9,896-a volt nő. Ami egyrészt hatalmas növekedés az 1890-es 0,0%-hoz képest, mégis, + 209 +