Oldal 207 [207]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
baja és az elfojtott indulatoktól való állandó félelmei közt él, előretolt posztján, ahol a
nép szemében olyan hibákért is ő felelős, melyeket nem ő követett el. Természetesen
jobban szeret egy népviseletes, ízesbeszédű, paraszti magatartású népet látni maga alatt,
mint egy polgárosodott viseletű munkás- vagy proletárszemléletű, harcosabb népet,
melynek már nehezen mozdul fején a kalap, ha nadrágos ember jön szembe az úton.
Kétségtelen, hogy míg a népviseletes falvak parasztjai roppant buzgalommal és
előre köszönnek az úrnak, a kivetkőzöttek ezt már kevésbbé teszik ésígytovább... A
vidéki értelmiség ösztönösen érzi azt a mély társadalmi igazságot, hogy a népviselet
olyan ruha, mely valamennyire benntartja viselőjét az úrtisztelő, békés, természe¬
ti, társadalmi rendbe beletörődő szemléletben. És ugyancsak érzi, hogy a munkás
és polgári jellegű ruha olyan viselet, mely már harcosabb indulatokat jelez. (Szabó
1986/1938:202)
4.5 ILLYÉS GYULA
4.5.1 , Az országot és királykisasszonyt bódító kiskondás" esete
a társadalmi mobilitással
Be kell vallanom: többszörösen ambivalens attitűdökkel viseltetek Illyés Gyula
és munkássága iránt.
Egyrészt tisztelem őt azért, amiért egy rendkívül alacsony társadalmi hely¬
zetből kiemelkedve vált írófejedelemmé. Tisztelem őt azért, amiért ezen rend¬
kívüli pálya sodrása nem vitte el semmilyen politikai vagy ideológiai radikalizmus
felé, úgy, ahogy ez tehetséges pályatársaival is előfordult (Erdei Ferencre utaltam
— 5.3). Másrészt viszont, ha nem is elítélően, de legalábbis távolságtartással
nézem az érem másik oldalát, tehát hogy Illyés mintha , túlságosan jól" megta¬
lálta volna a hangot, nemcsak a legkülönbözőbb írói csoportosulásokkal, de az
egymást váltó rezsimekkel is.
Legfőképpen pedig: Illyés írta a legjobb népi szociográfiát, egyáltalán, az egyik
legfontosabb magyarul megírt könyvet, a Puszták nepet (> 4.5.3) Ugyanakkor
ő írta a népi írók fénykora, tehát az 1930-as évek egyik legrosszabb, vagy leg¬
alábbis legmanipulatívabb írását is (Pusztulás — 4.5.2).
Illyés Gyula (1902-1983) katolikus-reformätus csalädban sziiletett a tolnai
Racegrespusztan, a palfai Apponyiak pusztajan.
Akiknek fölfelé sikerült kijutniok, azokról a pusztán bent maradtak között olyan tör¬
ténetek keringtek, mint az országot és királykisasszonyt bódító kiskondásról. Me¬
sehősök voltak, azzal a különbséggel, hogy nemigen jöttek vissza. A puszták népét
mindenki megtagadja, ez az első vám, amelyet fizetni kell annak, aki kilép a puszta
+ 206 +