Page 203 [203]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G kal is történik, mikor a parasztok a műnépdalok kedvéért elfelejtik az eredetieket." A romlás nem állott meg azoknál a tárgyaknál, melyek kikerülnek Kövesdről, a rossz minták rákerültek még azokra a ruhadarabokra is, melyek bennmaradtak Kövesden. Igy az epigon tönkretette az eredetit. E folyamat egészen egyszerű és bizonyos ízlés-szociológiai tanulságokat is rejteget magában. Ugyanis nálunk népművészet, vagy népi termék, éppúgy mint a , népies" irodalom csak akkor remélhet sikert a középosztály szélesebb rétegeiben, ha a népit lefordítja a középosztály nyelvére. E lefordításban a népit a középosztály ízléséhez alkalmazza, elrontja, híggá és szentimentálissá teszi. A nép már ezt a hamisítványt kapja vissza s mivel a felülről jött , kultúrkincset" mindig szívesen fogadja, hozzá hasonlítja a maga holmijait. Ekkép a népi holmiknak és a népi művészetnek ilyen értelmű és stílusú propagandája tulajdonképpen visszafelé sül el. Azzal, amivel a középosztály úgy véli, hogy régi értékeket ment meg, voltaképpen végső csapást mér a régi értékekre. [...] Vagyis: középosztályunk fejletlen ízlésű része még akkor is tönkreteszi a népi értékeket, ha rajong értük. (Szabó 1986/1938:78—79) Szabó nem egyszerűen kritikusan, hanem kifejezetten indulatosan fogalmaz az sidegenforgalmi csárda" kapcsán, ahol , a barackpálinka mellé matyólányokat és gatyás matyólegényeket szolgálnak fel, hogy táncoljanak velük. [...] Itt emberméltóságról szó sincs, itt a fontos az, hogy kiszolgáltassuk őket, hogy napi egy pengőért gigolónak és alkalmi táncosnőnek alacsonyítsunk le matyólegényeket és matyólányokat." (Szabó 1986/1938:74—75) 2. Paradox módon éppen a népművészet-iparba bekapcsolódó parasztok váltak a modern, városi eredetű szokások és életmódelemek fő terjesztőivé falvaikban. A város és a városi viselkedés hatásait a bokrétások vezetik be a faluba" — írta Szabó már a Tardi helyzetben is. (1986/1937:129) A Cifra nyomorúság emlékezetes nyitójelenetében, a , több mint száz méter vászon, félszáz gombostű és egy sereg apró dísz" felhasználásával készült ,bonyolult alkotäsokba” öltöztetett Margit kapcsán is ez a tapasztalata: a szerző a ,megilletődöttség és izgalom nélkül áll[ó]" tizenhét éves lány láttán 172 Ne feledjük, hogy ez az a korszak, amikor az értelmiség egy részében tudatosult, hogy az igazi, autentikus népdal nem azonos a 18. századtól kifejlesztett sajátos műdallal, a , nagyar nótával". (Bővebben, a cigányok által űzött zene szemszögéből: Dupcsik 2018b:58-59 es 96-99, Hooker 2013.) Ezen új, elsősorban Bartók és Kodály hatását mutató felfogás bizonyos szempontból éppúgy — nem annyira politikai, mint kulturális szempontból - ellenzékinek számított, mint a népi írók művei. Illyés Gyula (c 4.5) Bartók című verse is a fanyalgók hangjával kezdődik: »Hangzavart?” S erre következik — még 1955-ben a vers születésekor is dacosnak számító — válasz: Azt! Ha nekik az, / ami nekünk vigasz!" + 202 +
