Page 201 [201]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G aki sokat hordozott magában a palócság jó és nem éppen jó tulajdonságaiból, aki számító volt, gúnyolódó és kissé cinikus, mint közülük sokan s közben hitt a babonäkban...” (Szabö 1986/1938:36) De közben echte dzsentrinek is számított. A továbbiakban a Cifra nyomorúság egy olyan elemével foglalkozom, amely bizonyos mértékben megelőlegezte a társadalomtudományokban mintegy fél évszázaddal később divatba jött témáját — de a cím és a mű első oldalainak felütése arra utal, hogy ez a választás részemről talán nem teljesen önkényes. A kitalált hagyomány (invented tradition) tanulmányozásáról van szó, amely a neves brit történész, Eric Hobsbawm és szerzőtársa által szerkesztett 1983-as The invention of tradition című kötet után (Hobsbawm-Ranger 2012/1983) kapott szisztematikusabb figyelmet. Arról a megközelítésről van tehát szó, amely szerint szamos, „hagyomänyosnak" tartott jelenség valójában újkori, tipikusan 19. századi konstrukció — bár általában valóban történelmi jelenségek, motívumok, szokások kreatív felhasználásával. Tanulmányok sora veti fel vagy kutatja azt a kérdést, hogyan vált , hagyományos olasz étellé" a pizza az újkori Egyesült Allamokban (Bharati 1970), hogyan született meg az ,ősi skót kilt", azaz a „sköt szoknya” (Trevor-Roper 2012/1983), hogyan találták fel az , ősi indiai jógát" modern svéd tornászok (Singleton 2010), hogyan , kerültek" szarvak a viking sisakokra (Dippold 2020), és így tovább. A téma magyar irodalma viszonylag szűk (az üdítő kivételek egyike: Koväcs 2006); e kötet szerzőjének gondolata, mely szerint a Magyarországon népszerű tradicionális család (egy utalás erejéig — 4.3.1) is a fentiekhez hasonló kitalált tradíció, nem kellőképpen kidolgozott."? Jól látható a konstrukció mozzanata például a díszmagyar esetében, amely, noha a későközépkori, vagy még inkább kora újkori nemesi viselet egyes elemeiből merített, a 19. században alakult ki, a reformkorban kibontakozó magyar identitáspolitika jegyében. Egy 1825-ös titkosrendőrségi jelentés ezt tisztán látta: „..a nemes ifjak az Árpádok és a hunok ősrégi viseletét behozni újra elhatározták... Minden jel arra mutat, hogy az ősrégi viselet behozatala nem a véletlen műve, hanem holmi gonosz célzattal van összekötve." (Fábri 2009:30) s Némelyek, kik leginkább külső jelekben, példának okáért az Attila-köntösben hazafiságot keresnek, igen könnyen készek mindazokat, kik a jelenkor divatozóbb öltözetéhez inkább ragaszkodnak, rossz hazafiaknak nézni..." — méltatlankodott két évtizeddel később Erdélyi János ügyvéd, költő, akadémikus (Nemzeti iparunk, 1846). Igaz, hozzáteszi: 13 Lásd Dupcsik 2012b, 2015c, illetve egy, e sorok írásakor formálisan még megjelenésre el nem fogadott írását. + 200 +
