OCR
4. KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN Mivel a Medve utcában szokatlanul sok az orvosi, antropometriai mérés eredménye, illetve az azokhoz kapcsolódó fejtegetés is, ezért könnyen úgy értelmezhetnénk, hogy itt biológiai magyarázattal"? találkozunk. A szociológiát szisztematikusan nem tanulmányozó, ugyanakkor gyakorló orvosként is működő Németh azonban , ösztönösen" a társadalomtudományos megközelítést preferálja (e sorok szerzője pedig kifejezetten sajnálja, hogy hatalmas munkabírásának nem fordította valamivel nagyobb részét szociográfiák készítésére). Példának okáért, összehasonlítja egy rózsadombi (Áldás utcai) elemibe és a Medve utcai polgáriba járó fiúkat, és úgy találja, hogy jelentékeny különbségek mutatkoznak a magasságban, a testsúlyban vagy az intelligenciában. (Németh 1988/1937:48) De világosan látja, hogy a tanulók társadalmi hátterében még nagyobb különbségek mutathatók ki, és nem is kétséges számára, hogy milyen irányú összefüggések lehetnek: Nem követelek ezeknek a kis körben nyert adatoknak egyetemes érvényt; de biztos, hogy polgári iskolába egészében gyengébben fejlett s elmében is faragatlanabb anyag kerül, mint a gimnáziumba. Hogy ez a különbség világrahozott-e, mint egyes fajkutatók hiszik, vagy a társadalomban szerzett, mint én hiszem [kiemelések tőlem — D. Cs.]..." (Németh 1988/1937:50) Korántsem mellesleg: a premodern és koramodern társadalmakban erős összefüggés van az anyagi/társadalmi helyzet és a testalkat között, mígnem a 20. században meggyengült, számos országban eltűnt ez a tendencia (miközben a világ gyakorlatilag valamennyi országában, tíz-egynéhány centiméterrel nőtt az átlagos testmagasság). Németh adatai mintha azt mutatnák, hogy a két világháború közötti Magyarország, pontosabban Budapest, még pontosabban az általa vizsgált iskolák (az említetteken kívül gimnáziumok is) gyermekei köztes helyzetben vannak: a szegényebb gyerekek ugyanis a kamaszkor kezdetén elmaradnak a testi fejlődésben a jómódúakhoz képest, de négy év , különút" után utolérik őket.. Németh nemcsak tanárként, de iskolaorvosként is dolgozott a szóban forgó oktatási intézményben. Mivel A minőség forradalmában megfogalmazta a normát, hogy legyen a munka kenyérkeresetből szenvedély, itt , szaván fogta saját magát." (Németh 1988/1937:5-—6) A szerző reflektál előnyös megismerési 162 Biológiai magyarázatnak nevezünk minden olyan megközelítést, amely biológiai (etológiai, szociológiai, , genetikai" stb.) tényezőkkel próbál értelmezni társadalmi jelenségeket, egyenlőtlenségeket, csoportképződést, cselekvéseket stb. Jó magyar nyelvű összefoglaló: Lakatos 2008.