Oldal 178 [178]
OCR
KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN A néma forradalom fő üzenete, a mai szociológia nyelvén: a lefojtott társadalA huszadik század civilizációjának bilincseibe vert parasztság nem tud megmozdulni, és ezért más utakon keresi a feszültség levezetését. Ez a birtokos parasztságnál az egykézésben, a nincstelen parasztságnál a háború előtt a kivándorlásban, a háború után a szektázásban nyilvánul meg. Egy elsüllyedt nép mélyen a történelmi idők színe alatt csinálja a maga forradalmát, de ez a forradalom — néma forradalom. (Kovács 1989/1937:15) s kivándorlás — legalábbis történelmi szempontból (6 3.3.2), mert a szerző természetesen reflektál arra, hogy ennek lehetősége az első világháború kirobbanásával lezárult; s a ,szektázás", azaz a kisegyházak megjelenése; valamint s az egyke > szoros kapcsolatban a nemzet „eleterejenek gyengülesevel” es s a nemzetiségek, mindenekelőtt a németek , előrenyomulásával". 148 A szektáknál a minőségi leromlást a nyomorúság már elvégezte; a szellemi, erkölcsi, lelki demoralizálódás most folyik, és kevés kivételtől eltekintve, a teljes nihilizmus ällapotäba zuhan az agrärproletariätus. A „szent destruktizmus”; a szektäk misztikus világa pedig egy új parasztforradalomra készíti elő a lelkeket... (Kovács 1989/1937:102) Túlzás lenne? teszi fel a szónoki kérdést Kovács, majd válaszol is: , Szinte félve merem csak leírni: ha az agrárproletárokhoz hozzászámítjuk a 2,2 millió városi proletariátust, kitűnik, hogy közel 6 millió lélek, az ország lakosságának kétharmada proletár! [...] A szellemi proletárok száma is egyre növekszik. Magyarország - proletärorszäg.” (1989/1937:59) Tartok töle, kortünet, ezért idézem fel: a 2010-es évek elején egy politikailag bevallottan jobbra húzó kutatótárs egy konferencián beszélt arról, hogy — szerinte — a , hárommillió koldus" a dualizmus korában élt az akkori Magyarországon, és főleg a nemzetiségek köréből került ki. Hallani lehetett, ahogy Kovács Imre forog a sírjában. * 177 +
