Page 173 [173]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G megtehetnek, mivel belterjes gazdálkodást folytatnak, s ma is becsületes jövedelmet biztosítanak maguknak. Képtelenek lemondani a munkás kizsákmányolásáról. De csak lefelé ilyen erélyesek, fölfelé: tűrők, megalázkodók, ha kell s ezerszer becsaphatók. [...] Semmi ellenállóképességük nincs fölfelé, az öntudat hiánya egyenesen megdöbbentő. Az , úri rendet" csak azért gyűlölik, mert nem ereszkedik le hozzájuk, de tudatosan melléje állnak, ha az , urak" s a munkásság között kell választaniuk. ,, Két malomkő között őrlődünk, — mondta egyik nagygazda — az urak és a munkások között." De ez a beismerés a felelősségérzet utolsó, röpke felcsillanása, mert lényegében ők már döntöttek a kettő között. (Féja 1937:155-156) A táj összlakossága 848 916 fő, és ebből, Féja megfogalmazásában, a külterületen élők aránya , néhol [...] a jelenlévő lakosság egyharmadára rúg." (Féja 1937:260) Ha összeadjuk az adatait, akkor 302 922 fő (35,7%) jön ki a Viharsarokban külterületen, jórészt tanyákon és uradalmakon élő népességből. A , tanya", a ,tanyai" az akkori magyar nyelvben is gyakran , fosztóképzőnek" számított, pedig a magyarországi tanyavilágot az 1930-as években vizsgáló Arie N. J. den Hollander holland kutató meglepő analógiákat talált: Ugyanez az átalakulás zajlott le Kanadában, az USA-ban, Argentínában és Ausztráliában. A fejlődési folyamat során az intenzíven művelt kultúrtáj hatalmas területeket meghódítva nyomult előre... Az Alföld és az említett országok párhuzamba állítását természetesen jogos bírálat érheti. Az összehasonlítás azonban néhány ponton indokolt. A nem magyar kortársak számára a magyar Alföld nemcsak romantikus és nemcsak ázsiai jellegű volt: sok olyan véleménnyel találkozunk, mely szerint ez a vidék gazdaságilag az úttörő országokhoz hasonló lehetőségeket kínált. W. Richter, aki ismerte az országot, a látottak alapján felfedezte a hasonlóságot az alföldi csikös, gulyäs es az amerikai cowboy között. (Hollander 1980/1947:35-36) Mindez a népi írók körében is közismert volt (— 5.3, az egy ideig tanyán élő, ugyanakkor atipikusan polgárosult parasztcsaládból származó Erdeit), Féja azonban az érem másik oldalát is látja. Sőt, ezt hangsúlyozza: a , belterület" a tanyákkal együtt szociális problémái egy részét is kiszervezi a külterületre, miközben saját infrastrukturális kötelezettségei egy részét is ,,elfeledheti”. Szeged a legszebb példa arra, hogy mit jelentett egy önállóbb életet élő s földesúri jogar alatt nem nyögő város az országnak a magyarokkal való benépesítése szempontjából. Szeged nem pusztult el a török alatt. Igaz, hogy háromfelé is adózott... (Féja 1937:18) e 172"
