Seite 171 [171]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G A Rákóczi-telep kívülről nézve mintaszerű telepítés. [...] minden házhely 300 négyszögöles, tehát a házikót a család zöldség- és gyümölcs-igényeit kielégítő kert öleli körül. Nincs por, jó a levegő, lombsátor védi a házat, rengeteg a gyümölcsfa [...]. [Azonban elz a távlatból nézve megnyugtató külsejű telepítés a legijesztőbb nyomort takarja. Orosháza ellátja magát a szép számban megmaradt földnélküliekkel, „»nincsteleneivel”, emberpiacan a Räköczi-telepre száműzött zsellér csak másodsorban jön számításba [...]. A gyermek rengeteg. A telepesek fiatalok s alig láttam asszonyt, aki nem terhes. Ezekről is sorra kiderült, hogy szoptatnak. Két iskolaterem van, s a tanulók létszáma átlag 200. Az iskoläsgyermekek 25%-a rühes, 30-3596-a tetves. [...] Ágy legjobb esetben kettő akad egy lakásban, holott a családtagok átlagos száma 8-ra tehető. A gyermekek a földön hemperegnek. Egyetlen ruhájuk nappal ruha, éjjel takaró. A ruha tisztántartásáról szó sem lehet. Az iskolába éhesen jönnek, szűk években tanítás közben a figyelem erőltetése következtében összerogynak. Télen a mosdatlanság és gondozatlanság folytán a bűz szinte elviselhetetlen. Mikor a tejakció kezdődött, eleinte egymásután skiadták" a tejet. Jórészük sebes az egyoldalú táplálkozástól. Három hónapig tartott az ebédakció, 192 gyerek közül 60 kapott, holott mind rászorult volna. Ebédközben megjelentek a gyerekek 14-16 éves testvérei s könyörögtek, hogy bocsássák be őket, hadd egyenek a testvérük ebédjéből. Megesett az is, hogy az éhező szülő kirántotta a gyermeke kezéből az ételt. (Féja 1937:156—157) A Féja által készített fotókon a később harmadik világnak nevezett régiót idéző képek láthatók, felpüffedt hasú meztelen gyerekekről. ,, A társadalmi légkör persze egészen különös", fogalmaz Féja; értsd: eszelős konfliktusok pl. a segélyként érkező ruhadarabokon, az elosztást intéző fiatal tanító átkozása, néha bántalmazása is. S mi mindenből válhat jelkép: Itt általános, hogy a családanya 10 fillérért vásárol kenyeret, , zsírozót" s gyufát. Igy van ez különben a táj összes nyomornegyedében. A ,,zsirozé” (kiemelés tőlem — D. Cs.] igen jellemző új szava a magyar nyelv tősgyökeres, öreg fájának. Papírra csapott zsírdarabka, mely csak arra jó, hogy a tésztaleves tetejét megzsírozza. Ízt alig ad, tápereje számba sem jöhet. , Jelkép" inkább, fenntartja a vágyat az emberhez méltó etelre. (Feja 1937:157-158.) Féja Makó városáról dicsérően ír, nagyra értékeli az itteni hagymások vállalkozókedvét, polgárosodását (c 5.3 Erdei kapcsán). Makó Honvéd városrésze kapcsán azonban egyszercsak feldereng egy olyan társadalmi csoport képe, e 170"
