Oldal 160 [160]
OCR
.] egy úri ruhás fiatalember. A fiatalemberen sötétkék kabát, fehér vaszonnadrag, a kalapját, köszön a fiatalembernek: — Jó napot adjon isten. A fiatalember biccent a Az első történetben keresi az ürügyet, hogy elmesélhesse, milyen kemény gyerek ő, az utolsó munkaadóját majdnem leszúrta egy konfliktus miatt. A történet hallgatójára nem tesz különösebb benyomást, visszafogottnak tűnő elítéléssel reagál: , túlságosan hamar nyúl a bicskához." A hevesi ember előbb felhorkan, majd azt állítja, hogy „csak megijesztettem,” vegül elärulja: ,Nnincs is nálam bicska". (Nagy 1978/1934:35—36) Tizenöt oldallal később: beszélgetést kezdeményez a dinnyéjét őrző Kara Péterrel, amikor megjelenik két csendőr; alaposan, kötözködően, apró részletekbe menően kifaggatják a hevesi embert. Amikor már úgy tűnik, elengedik, még egy utolsó kérdést tesznek fel: Nem szocialista maga? Nem én, kérem. Tudja-e maga, merre van Oroszország? (Nagy 1978/1934:61)
