Page 159 [159]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
s Nagy Lajos nem volt falukutató (noha tapasztalatai voltak a falusi életről:
béresek nevelték fel egy tanyán, és általános vélemény szerint a fiktív Kis¬
kunhalom valójában szülőfaluját, Apostagot takarja).
s Nagy Lajos nem tartotta magát népi írónak sem, ahogy ők sem kezelték ma¬
guk közül valónak (idesorolása tehát részemben némileg önkényes). Némedi
Dénes egyenesen úgy fogalmaz, hogy , érhetetlen és ellenszenves lehetett a
Kiskunhalom a [népi] szociogräfusok számára... mert teljesen hiányzott
belőle az a gondolat, hogy a parasztság valami megújulás forrása lehetne
vagy kellene lennie". (Némedi 1985:65)”
s A Kiskunhalom formailag tulajdonképpen regény, nem szociográfia.
142
s nincs(enek) főszereplő(k), nincs központi cselekményszál, bár
s aregényt megóvja a mozaikokra való széteséstől a szoros időkeret (24 óra), illetve
s a térbeli keret — a helyszín szinte kizárólag Kiskunhalom, és ha kilépünk
innen, akkor is a faluba tartó, vagy onnan éppen elutazó szereplők szemével
látjuk a világot.
s Negyvenhat , jelentős szereplőt" számolhatunk össze, akik többsége vissza¬
visszatér, cselekményekben vesznek részt, majd a szereplők egy — részben
átfedésben lévő — köre meg is beszéli az , élőben" már leírt cselekményeket.
s Tizenöt szereplő részese , komolyabb" cselekménynek, amelyeket általában
, folytatásokban", ,vágások" sorozatán át ismerhetünk meg. A , jelentős sze¬
replők" nem okvetlenül nevesített szereplők, mivel
s számos olyan személynek is van neve, akik csak egy-egy villanásra jelennek
meg, illetve
s számos ,jelentős személyiséget" nem a nevén neveznek meg. S nem azért,
mintha a szerző , nem tudná" a nevüket.
Az idézet folytatása: , A szociográfus ifjúság indulása idején a parasztság nemzeti szerepébe
kapaszkodott, ez volt számára a fontosabb, és nem a nyomor ábrázolása, a felrázás és leleplezés."
Fontos gondolatok, de inkább egy precíz elmélettörténeti rekonstrukció számára — e kötet
nézőpontjából a parasztság , küldetéséhez" kapcsolódó víziók elkoptak már a következő évtizedre,
míg a népiek társadalomkritikája erősen hatott a következő két-három társadalomtudományos
nemzedék jelentős részére.