Page 158 [158]
OCR
4. KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN az elnök , elcsodálkozik": ,ez törvényellenes. Miért nem tesznek ez ellen panaszt?" Mert a panaszt tevő cseléddel nem foglalkozna a szolgabíró, az uradalom viszont kidobná, és nem lenne hová mennie, mivel az uradalmak 8096-ában ez a helyzet, magyarázza a vádlott. Mire: , ELNÖK: Nem ilyen a helyzet." (Kovács 1989/1937:157) Nem ilyen a helyzet. Pont. Kovács előveszi a Fejér megyei alispán az évi (tehát 1937-es) jelentését, felolvassa azt a részletet, amely gyakorlatilag igazolja az ő állítását. Az elnök tovább vitatkozik, vagy inkább kötekedik (,ez még mindig tendenciózus"), végül érezhetően megunja a témát, és megingás nélkül csak ennyit mond: , Na gyerünk tovább." A vádlottat három hónap szabadságvesztésre és hivatalvesztésre ítélték, ami az ő esetében az egyetemről való kirúgást jelentette, mivel a huszonnégy éves szerző egyetemista volt. Egy hónappal korábban volt Féja Géza pere is a Viharsarok miatt (c 4.3.2), ahol a bíró azt a ,szakszerű" érvet is felhozta, hogy a vádlottnak , egyetlen elismerő szava sincs a nagybirtokos osztályról" (Boldizsár 1989:430). Féját végül öt hónap fogházra ítélték, amelyet végül ugyan nem kellett leülnie, de az állását elveszítette. Fokozza az ügy abszurditását, hogy Féja, mint utaltam rá, jobbratolódással , dolgozta fel" a büntetést, tehát az 1937-es perekben a népi írók két, kifejezetten jobbra orientálódó tagját érte a jobboldali Horthyrendszer csapása. Tanulságos a párhuzam: később a Kádár-rendszernek is hasonlóképp éppen a szociológia lényegével, szemléletével, nem pedig egyes állításaival volt baja (— 6.2.1), illetve az elvileg marxista rezsim által az 1970-es években megbüntetett filozófusok és szociológusok többsége (bár nem mindegyike) közel ällt amarxizmushoz (> 6.2.2). 4.3 BUDATOL A VIHARSAROKIG 4.3.1 Kiskunhalom A Kiskunhalom (Nagy 1978/1934) atipikusnak számít a népi szociográfiák között: « szerzöje, Nagy Lajos (1883-1954) nem hajlott a tarsadalmi aktivizmusra, sőt, rezignált, szkeptikus, kritikus alkat™ volt; s a műben egyáltalán nincs jelen a szerzői én; “41 Az 1945-ös fordulat kortársakra tett rendkívüli hatását (E 5.1.2) példázza, hogy a mélyen szkeptikus alkatú Nagy Lajos, aki nem volt túlságosan elragadtatva 1934-es szovjetunióbeli látogatásától sem (Nagy 1989/1934, Pastor 2017), 1945-ben belépett a kommunista pártba.
