Seite 158 [158]
4. KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN
az elnök , elcsodálkozik": ,ez törvényellenes. Miért nem tesznek ez ellen panaszt?"
Mert a panaszt tevő cseléddel nem foglalkozna a szolgabíró, az uradalom viszont
kidobná, és nem lenne hová mennie, mivel az uradalmak 8096-ában ez a helyzet,
magyarázza a vádlott. Mire: , ELNÖK: Nem ilyen a helyzet." (Kovács 1989/1937:157)
Nem ilyen a helyzet. Pont.
Kovács előveszi a Fejér megyei alispán az évi (tehát 1937-es) jelentését, felol¬
vassa azt a részletet, amely gyakorlatilag igazolja az ő állítását. Az elnök tovább
vitatkozik, vagy inkább kötekedik (,ez még mindig tendenciózus"), végül érez¬
hetően megunja a témát, és megingás nélkül csak ennyit mond: , Na gyerünk
tovább."
A vádlottat három hónap szabadságvesztésre és hivatalvesztésre ítélték, ami
az ő esetében az egyetemről való kirúgást jelentette, mivel a huszonnégy éves
szerző egyetemista volt. Egy hónappal korábban volt Féja Géza pere is a Vihar¬
sarok miatt (c 4.3.2), ahol a bíró azt a ,szakszerű" érvet is felhozta, hogy a
vádlottnak , egyetlen elismerő szava sincs a nagybirtokos osztályról" (Boldizsár
1989:430). Féját végül öt hónap fogházra ítélték, amelyet végül ugyan nem kellett
leülnie, de az állását elveszítette. Fokozza az ügy abszurditását, hogy Féja, mint
utaltam rá, jobbratolódással , dolgozta fel" a büntetést, tehát az 1937-es perekben
a népi írók két, kifejezetten jobbra orientálódó tagját érte a jobboldali Horthy¬
rendszer csapása. Tanulságos a párhuzam: később a Kádár-rendszernek is ha¬
sonlóképp éppen a szociológia lényegével, szemléletével, nem pedig egyes állítá¬
saival volt baja (— 6.2.1), illetve az elvileg marxista rezsim által az 1970-es
években megbüntetett filozófusok és szociológusok többsége (bár nem mind¬
egyike) közel ällt amarxizmushoz (> 6.2.2).
4.3 BUDATOL A VIHARSAROKIG
4.3.1 Kiskunhalom
A Kiskunhalom (Nagy 1978/1934) atipikusnak számít a népi szociográfiák között:
« szerzöje, Nagy Lajos (1883-1954) nem hajlott a tarsadalmi aktivizmusra,
sőt, rezignált, szkeptikus, kritikus alkat™ volt;
s a műben egyáltalán nincs jelen a szerzői én;
“41 Az 1945-ös fordulat kortársakra tett rendkívüli hatását (E 5.1.2) példázza, hogy a mélyen
szkeptikus alkatú Nagy Lajos, aki nem volt túlságosan elragadtatva 1934-es szovjetunióbeli
látogatásától sem (Nagy 1989/1934, Pastor 2017), 1945-ben belépett a kommunista pártba.