Oldal 157 [157]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
s védője, Sulyok Dezső pedig bizonyításkiegészítési eljárást kért, és ennek
keretében tanúként való meghallgatását országgyűlési képviselőnek, mi¬
nisztériumi osztályvezetőnek, a KSH volt elnökének, gróf Teleki Pálnak,
több egyetemi tanárnak, "" lelkésznek, egy evangélikus püspöknek stb. A
bíróság valamennyi kérést elutasította. , A védő bizonyítási eljárását azért
utasította el a bíróság, mert azok a tények, amelyeket a védelem bizonyítani
kíván, még valóság esetén sem adhatnak alapot olyan általánosító jellegű
következtetések levonására, amilyeneket a vádlott tett [kiemelések tőlem —
D. Cs.]." (Kovács 1989/1937:188)
A per jegyzőkönyve azért is tanulságos, mert csaknem vegytiszta módon mutat¬
ja, hogy — a tartalmi megállapításoktól szinte függetlenül — mi a baja a tekin¬
télyelvű vagy diktatórikus politikai gondolkodásnak a szociológiai kutatásokkal:
nem azt kifogásolják, amikor Kovács pl. konkrét személyeket, intézményeket,
törvényeket kritizál, hanem az általánosításai, a társadalmi rend egészére vonat¬
kozó szociológiai elképzelései jelentik ,,a bűncselekmény megvalósítását". Véle¬
ményt, illetve esszéisztikus általánosításokat büntetnek — nem hamis kijelenté¬
seket:
ELNÖK: Ez jogi kérdés. Azt akartam, hogy a védekezését adja elő, de mi ezt az ügyet
nem mint szociológiát tárgyaljuk; mi azt tárgyaljuk most, hogy az Ön könyvének
tartalma megvalósítja-e azokat a bűncselekményeket, amivel vádolva van. Itt minket
mas nem érdekel.” (Kovacs 1989/1937:155—156)
VADLOTT: Batorkodom a Statisztikai Hivatal adataira hivatkozni.
ELNÖK: A való tényeknek az általánosításával is lehet gyűlöletre izgatni [kiemelések
tőlem — D. Cs.]." (Kovács 1989/1937:162)
ELNÖK: Áttértünk az , Egyke" című fejezetre. (Olvas): , Teljesen kimerült ez a nép.
Náluk már jelentkezik az a kimerülés, amely minden nép életében egyszer bekövet¬
kezik." Mikor ÖN a magyarságot úgy tünteti fel, mint kiveszőben lévő népet, akik
feladták a harcot, mit gondol, ha egy nemzetről így ír, nem alkalmas ez annak hitelét
és megbecsülését csorbítani. (Kovács 1989/1937:160)
Egy jellegzetes , vita" az elnök egy harminc évvel korábban hozott törvényre
hivatkozik, mely tiltja, hogy több cselédcsaládot helyezzenek el egy szobában.
Amikor Kovács ragaszkodik ahhoz, hogy márpedig ez a tényleges helyzet, akkor
40 Például a kor egyik legtekintélyesebb történészének, Szekfű Gyulának is. Ő a maga elutasított
vallomását — amelyben Kovács és Féja munkásságát összekapcsolta a sajátjával — megjelentette:
Szekfű Gyula: Magam és mások ügyében, Korunk Szava, 1937. december 15., ismerteti: Szabari
2014.:75. Lásd még Kovács 1989/1937:263-265.