Page 150 [150]
4. KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN
Weis szerint tehát az egyén -— így, általánosságban, minden közelebbi meghatá¬
rozas nélkiil — nem a társadalom, hanem az állam -— így, általánosságban, min¬
den közelebbi meghatározás nélkül — , tagja", illetve a , nemes rendeltetésétől"
vezettetett állam , erkölcsi vagy célszerűségi okokból" nem avatkozik be a család,
az egyházak vagy nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogaiba.
Kivéve, ha úgy látja jónak, olvashatjuk kétszer is egyértelműen a fent idézett
négy mondatban.
A mai magyar társadalom (1930) átdolgozott változataként jelent meg 1942¬
ben a Hazánk társadalomrajza, ,,a kortárs szociológia egyik legjelentősebb műve",
amellyel Gyáni Gábor társadalomtörténeti tankönyvnek szánt műve egy teljes
oldalán ät foglalkozik. (Gyani 1998:170-171) Weis itt érezhetően próbálkozik az
etatista és a társadalmi szemlélet , fair" összehasonlításával és történelmi kon¬
textusba helyezésével, de amit ő , helyes egyensúlynak" nevez, az valójában
jócskán elbillen az állam dominálta társadalom normatív képe felé. Weis gon¬
dolatmenete így rekonstruálható:
1) Társadalmunk gyenge, következésképpen szükséges az állami társadalom¬
szervezés;!*°
2) igaz, az államra összpontosítás (a , túlzott közjogi érdeklődés") ellenhatá¬
saként megjelent társadalmi problémákra összpontosítás, az ún. , reálpolitikai
irányzat." Weis e ponton tiszteletteljes fejhajtással utal ,a Legnagyobb Magyarra"
(tehát a másként meg nem nevezett gróf Széchenyire)."?
3) Ugyanakkor még az előző bekezdésben összefoglalt szövegben, különösebb
átvezetés nélkül a , nyugatról átcsapott," , többnyire idegen eredetű, a magyar
sorskérdéseket nem a résztvevő bensőségével, hanem a hideg szemlélő közönyös¬
ségével néző híveinek""? tulajdonította a kritikai társadalomkutatást.
20 , .. társadalmunk századok óta gyenge, egyensúlyozatlan és ezt a megelőző nemzedékek fiai
helyesen ismerték fel. A felismerésnek nemcsak az a következménye, hogy időszakonkint igen
komoly és nemes törekvések voltak társadalmunk átszervezésére, hanem az is, hogy a gyenge
társadalom helyett az államra összpontosítottuk figyelmünket és az állami berendezésektől, a
közjogi tételektől vártuk a magyarság megvédését, birtokállagának megőrzését." (Weis 1942:4)
1831, A túlzott közjogi érdeklődés visszahatásaként keletkezett azután az az áramlat, amely az állami
e
lét kérdéseit kevésbbé fontosaknak minősítette és a társadalom fogyatékosságaira mutatott rá.
Már a Legnagyobb Magyar működésében is ez a leggzembeszökőbb mozzanat és ő, ha nem is
megindítója, de egyik legjellemzőbb képviselője a magyar közéletben a reálpolitikai irányzatnak."
(Weis 1942:5)
Az egesz szövegkontextus (az utolsó lábjegyzet idézetének közvetlen folytatása): , A következő
nemzedékekben mind többen álltak elő azok, akik társadalmi bajainkban fedezték fel állami
életünk nehézségeinek forrását és cselekvő beavatkozást sürgettek. A századforduló táján
nyugatról csapott át hozzánk az az áramlat, amely szembehelyezkedett a nemzeti állam fogalmával
132
és mindent társadalmi síkra vetített. Ennek az áramlatnak többnyire idegen eredetű, a magyar
sorskérdéseket nem a résztvevő bensőségével, hanem a hideg szemlélő közönyösségével néző
* 149 "