Oldal 148 [148]
OCR
4. KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN 4.2 A SZOCIOLÓGIA, A , SZOCIOLÓGIA" ÉS A SZOCIOGRÁFIA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 4.2.1 Az állami dominancia szociológiája Szabari Vera írja egyik tanulmányában, hogy az 1920-as években a társadalomtudományokon belül egy erőteljes, a progresszív előzményekkel szakító (nem egyszer ellenséges), államilag koordinált intézményesítési hullám [kiemelés tőlem — D. Cs.] indult el: 1924-ben létrehoztäk a Magyar Szociogräfiai Intézetet, 1925-ben megtörtént a Társadalomtudományi Szakosztály átalakítása, a Magyar Társadalomtudományi Egyesület újraélesztése, 1938-ban Táj- és Népkutató Központ alakult, 1942-ben a budapesti egyetemen a szociológia egyetemi katedrát kapott, Pécsett pedig 1940—44 között Weis István oktatott szociológiát. (Szabari 2015:50) Sommásnak tűnik a megállapítás, de ez a két világháború közötti intézményesülő, államilag támogatott konzervatív szociológia intellektuálisan kevés hozadékkal járt. Ez a kezdetleges , tartalomelemzés" nem , bizonyít" semmit, de talán több mint illusztráció: Weis István A mai magyar társadalom című művében (1930) a társadalom kifejezés 69, a társadalmi 103 alkalommal szerepel — az állam és képzett alakjai 140-szer. Ez nem egyszerűen terminológiai szőrszálhasogatás: a modern társadalomtudományok egyik legalapvetőbb feltevése szerint a társadalom saját mozgástörvényekkel bíró entitás, amelynek funkcionális összefüggéseit nem az állam szolgálatából vezetjük le (6 1.1, illetve Szücs 1981:325), sőt, inkább fordítva, a modern, nem önkényuralmi rendszerekben az állam legitimitását is az adja, hogy— legalábbis elvben — a társadalom érdekeit szolgálja. Talán túl nagy nekifutás, hogy az utolsó mondatban egy középkor-specialista történészre hivatkozom. Szűcs Jenő azonban, nagy hatású Vázlat Európa három történeti régiójáról című tanulmánya" nem titkoltan saját korára is reflektálva úgy fogalmaz, hogy ha a , nyugati értelmű társadalomfejlődésx gyökereit keressük (mint Bibó István fogalmazott) vagy a Nyugat seredeti karaktervonásait" akarjuk kitapintani (ahogy 18 E sorok szerzőjére, első egyetemi őszén olvasva, revelatív hatást gyakorolt a mű. Amikor még ugyanezen tanév végére Kádárt felfelé buktatták egy tényleges hatalommal nem bíró pozícióba, a kibontakozó tárgyalásos rendszerváltás folyamatát ő is, mint számos korabeli megfigyelő, a , nyugati társadalomfejlődés" nyomvonalára való visszatérésként értelmezte. + 147 +
