OCR
4. KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN ennyiben nem hasonlítható akommunista népirtásokhoz. Ugyanakkor, minden erre irányuló sérelmi játszma ellenére nem , holokausztrelativizálás" annak tényszerű megállapítása, hogy a kommunista rezsimek több embert öltek meg, igaz, lényegesen hosszabb idő alatt, egy lényegesen nagyobb területen. E sorok szerzője azt is visszautasítja, hogy az antikommunizmus kizárólag vagy elsősorban az autoriter 118 zu államban hívő jobboldal fegyvere lenne. A fent említett különbségeken túl mind a szélsőjobb, mind a szélsőbal, később született kifejezéssel élve, totalitáriánus diktatúra kiépítésére törekedett. Az ilyen rendszerekben az állam ellenőrzése kiterjedt nem , csak" a politikai rendszerre, hanem a gazdaság, a kultúra, az oktatás, a nyilvánosság, a társadalmi szervezetek szinte egészére, sőt, a mindennapi élet, a mindennapi diskurzusok, az egyéni gondolkodás minél nagyobb szeletére is. Az ilyen rezsimekben, egyes rövid, átmeneti időszakoktól eltekintve, mindig egy személy kezében összpontosul a hatalom, aki körül szinte mindig személyi kultusz"? épül ki; gyakori, főleg az ilyen rendszerek első évtizedeiben, emberek egész csoportjainak diszkriminálása és üldözése; felszámolják nem , csak" a demokratikus intézményrendszert, de tipikusan a civil társadalmat és az emberi jogokat is. A totalitáriánus mozgalmakat tehát az első világháború és az azt követő néhány év válságperiódusa szülte és juttatta hatalomra az ekkor már és még Szovjetuniónak nevezett Oroszországban, valamint Olaszországban. Az ezt követő konszolidációs periódus alig több mint fél évtizedig tartott, majd kirobbant a nagy gazdasági világválság, amely ismét emberek tömegeiben erősítette fel azt a hitet, hogy egy beteg világban élnek, amelyet drasztikus eszközökkel , kell" , meggyógyitani”. Az ilyen , gyógyító" szándékok egyfajta önromboló jóslatként sodorták a világot a második világháború poklába. Ráadásul a válságra adott legjelentősebb korabeli demokratikus válaszkísérlet — a roosevelti New Deal az Egyesült Államokban - ugyancsak az állam szerepét növelte. Ez akkoriban olyan fontos összefüggésnek tűnt, hogy igazolni látszott, paradox módon, mind a diktatúrahívők várakozásait, mind a demokráciához ragaszkodók félelmeit. 18 A gondolatot részletesebben lásd Zombory Máté (2019) könyvéről írt recenziómban (Dupcsik 2020). 19 A ritka kivételek egyike Kádár János, de ő sem , puritán személyisége" miatt. , A kultusz elutasítása Kádár részéről politikai döntés volt... [mivel] 1956 után Magyarországon nem a kultusz, hanem éppen ellenkezőleg, a kultusz hiánya töltheti be a leghatékonyabban azokat a funkciókat, amelyeket IRákosiék] 1945 után attól vártak. [...] Ennél olcsóbb placebo aligha elképzelhető." (Rainer 2012:202-205) (> 6.1.2) * 141 +