Seite 142 [142]
4. KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN
ennyiben nem hasonlítható akommunista népirtásokhoz. Ugyanakkor, minden erre
irányuló sérelmi játszma ellenére nem , holokausztrelativizálás" annak tényszerű
megállapítása, hogy a kommunista rezsimek több embert öltek meg, igaz, lényege¬
sen hosszabb idő alatt, egy lényegesen nagyobb területen. E sorok szerzője azt is
visszautasítja, hogy az antikommunizmus kizárólag vagy elsősorban az autoriter
118
zu
államban hívő jobboldal fegyvere lenne.
A fent említett különbségeken túl mind a szélsőjobb, mind a szélsőbal, később
született kifejezéssel élve, totalitáriánus diktatúra kiépítésére törekedett. Az ilyen
rendszerekben az állam ellenőrzése kiterjedt nem , csak" a politikai rendszerre,
hanem a gazdaság, a kultúra, az oktatás, a nyilvánosság, a társadalmi szerveze¬
tek szinte egészére, sőt, a mindennapi élet, a mindennapi diskurzusok, az egyé¬
ni gondolkodás minél nagyobb szeletére is. Az ilyen rezsimekben, egyes rövid,
átmeneti időszakoktól eltekintve, mindig egy személy kezében összpontosul a
hatalom, aki körül szinte mindig személyi kultusz"? épül ki; gyakori, főleg az
ilyen rendszerek első évtizedeiben, emberek egész csoportjainak diszkriminálá¬
sa és üldözése; felszámolják nem , csak" a demokratikus intézményrendszert, de
tipikusan a civil társadalmat és az emberi jogokat is.
A totalitáriánus mozgalmakat tehát az első világháború és az azt követő néhány
év válságperiódusa szülte és juttatta hatalomra az ekkor már és még Szovjetuni¬
ónak nevezett Oroszországban, valamint Olaszországban. Az ezt követő kon¬
szolidációs periódus alig több mint fél évtizedig tartott, majd kirobbant a nagy
gazdasági világválság, amely ismét emberek tömegeiben erősítette fel azt a hitet,
hogy egy beteg világban élnek, amelyet drasztikus eszközökkel , kell" , meggyó¬
gyitani”. Az ilyen , gyógyító" szándékok egyfajta önromboló jóslatként sodorták
a világot a második világháború poklába. Ráadásul a válságra adott legjelentősebb
korabeli demokratikus válaszkísérlet — a roosevelti New Deal az Egyesült Álla¬
mokban - ugyancsak az állam szerepét növelte. Ez akkoriban olyan fontos össze¬
függésnek tűnt, hogy igazolni látszott, paradox módon, mind a diktatúrahívők
várakozásait, mind a demokráciához ragaszkodók félelmeit.
18 A gondolatot részletesebben lásd Zombory Máté (2019) könyvéről írt recenziómban (Dupcsik
2020).
19 A ritka kivételek egyike Kádár János, de ő sem , puritán személyisége" miatt. , A kultusz elutasítása
Kádár részéről politikai döntés volt... [mivel] 1956 után Magyarországon nem a kultusz, hanem
éppen ellenkezőleg, a kultusz hiánya töltheti be a leghatékonyabban azokat a funkciókat, amelyeket
IRákosiék] 1945 után attól vártak. [...] Ennél olcsóbb placebo aligha elképzelhető." (Rainer
2012:202-205) (> 6.1.2)
* 141 +