Oldal 139 [139]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G szemben a Sötét Oldallal — s nem túl hiteles, hogy Jászi befejezett múltat használ a pár évvel korábbi állítólagos állapottal kapcsolatban. Sajnos, nem hogy , vigasz" lenne, mint inkább még elkeserítőbb, hogy a , másik oldal" hasonlóan kudarcot vallott, amikor morálisan hasonlóképp csak a rosszat feltételezték Jásziék (politikai-morális) indítékairól, intellektuálisan pedig éppoly kidolgozatlan elképzeléseik voltak a korabeli magyar társadalomról (és mintha még kevésbé törekedtek volna annak megismerésére). A fejezet utolsó idézete: Magyarországon, a nyugati civilizáció e legfejletlenebb darabján differenciálatlanabbak a viszonyok [mint téle nyugatral. [...] Es ezzel eljutottunk a Tärsadalomtudomänyi Tarsasag dolgaihoz. Mint egy szornyen differencidlatlan térsadalom [kiemelesek tőlem — D. Cs.] tudomanyos szerve, ez a társaság sem szorítkozhatik a puszta elméletre, a pure science-re, hanem alapszabályszerűen a szociálpolitika művelésével is foglalkozik, felolvasásokat és vitatkozásokat rendez , és ezekből kifolyólag gyakorlati mozgalmakat indít". Szóval már alapszabályaink szerint politizálnunk kell s ennek határait a vezetőség józan eszének és ildomosságának kell megvonni. És azt hiszem mindenki tisztában van ezen határokkal s azok úgy jelölhetők meg, hogy a mi politikánknak tudományos politikának kell lenni. Vagyis a mi feladatunk az eszmeváltás, az eszmeébresztés, a nemzeti lelkiismeret ébrentartása tudományos eszközökkel, fontos társadalmi bajok okainak kikutatása: de semmi közünk sincs kormányhoz, pártokhoz, klubokhoz, szóval személyekhez, hanem csakis a dolgokhoz, a tényekhez, az események kauzalitásához, melyek alapján helyes szociális recepteket igyekszünk felirni. (Jäszi 1906:329-330) Az önellentmondások (további) vadászata helyett csak egyetlen, társadalomelméleti szempontból is releváns megjegyzésem lenne: Jászi a magyar társadalom kétségtelen gazdasági és modernizációs lemaradását a , differenciálatlansággal" azonosítja. Pedig, ha nem egy sematikus evolucionizmusból indulunk ki, akkor a korabeli magyar társadalmat inkább komplexebb, bonyolultabb, , differenciáltabb" képletnek is lehetne tekinteni. A két világháború közötti népi szociográfia, bár képviselői semmivel sem voltak kevésbé amatőrök, mint a Huszadik Század köre, illetve legalább annyira politikai/normatív indíttatásuk volt, a magyar társadalom ismeretéből mégis jobban , vizsgáztak" (bár lényegesen ritkábban használták a szociológia kifejezést). Főleg erről fog szólni a következő fejezet.
