Page 132 [132]
OCR
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN A fenti pontok közül többeketis példáz az Egyesült Államok bevándorláspolitikájának leiräsa/megitelese (mert e kettö elvälaszthatatlanul összefonödik). Hegedűs jogfilozöfiai elmelkedeseket enged meg magänak, amelyek sorän ügy veszi, mintha az amerikai alkotmäny alapjogkent kezelne a bevändorläst, majd azt ällitja, hogy alapvető emberi jogokat egyáltalán nem lehetne korlátozni, ami csúsztatás." Ráadásul zavaró, hogy újra meg újra , csodálkozik" az amerikaiak korlátozó szándékain. Amikor Magyarországgal kapcsolatban merül fel a bevándorlás kérdése, Hegedűs magától értetődőnek tekinti, hogy az országnak joga van a szabályozásra, akár a korlátozásra is." Hegedűs nagyon egyszerűnek látja a ki-/bevándorlás dinamikáját: az amerikaiak kezdetben , bárkit" befogadtak — jelentősen nőtt a bevándorlók száma ennek hatására megnőtt az amerikaiak idegenellenessege — korlätozö intezkedések — a bevändorläs mertekenek csökkenese (amely a tendencia folytatását jósolja). Hegedűs egyértelműen azt állítja, hogy — szemben mondjuk Németország kivándorlásával!? — a magyar kivándorlást nem belső, hanem amerikai tényezők határozzák meg: , És Magyarországon? Magyarországon épen megfordítva: Amerika befolyása irányítja a kivándorlók számát..." (Hegedűs 1899:74-75) Ez egy erős állítás, amelyet — bár igazolni nem tudja — a szerző nagyon fontos felismerésnek tart. Olvassuk csak tovább az idézetet: . . embereink manapság annyi magánértesülést kapnak folyton a tengerentúlról, hogy az amerikai munkapiacz hullámzásai a láthatatlan csatornákon közvetlenül hatnak Magyarországra; ...úgy odaát, mint itthon tiz ember közül nyolcz azt felelte nekem, hogy rokoni tudósításra indult el szülőfalujából. De mindezeknél tovább menve meg lehet állapítani azt, hogy Magyarországnak megvan az a különössége, melyet úgy fejezhetünk ki, hogy Amerika vonzó ereje mozgatja kivándorlási áradatának apályát és dagályát... (Hegedűs 1899:74—75) 11 BE Peldäul az egyesülesi, illetve velemenyszabadsäg joga kapcsän läsd Halmai 1990, 1994, Dupcsik 1996. A szerző azonban legalább nem , dől be" a már akkor is , népszerű" mítosznak, és nem vizionál saját korában jelentős , zsidó bevándorlást" Galícia felől: úgy ír a bevándorlásról (Hegedűs 1899:69—70), hogy egyszer sem írja le a , zsidó" szót, de még a , galíciait" is csak egyszer. (Hegedűs 1899:70) „Egy mäsik kivändorlöt-szällitö orszäg, a német birodalom, a mely négy és félmillió lelket vesztett el így, nagyon érdekes példát mutat nekünk,; azt látjuk ugyanis nála, hogy a kisebb hullámzásokat nem tekintve (ilyen volt az 1893-iki tengerentúli válság) általában nem az amerikai, hanem a németországi viszonyok adják meg a hullámzás főirányát..." (Hegedűs 1899:73) 112 11 u e 131"
