Oldal 130 [130]
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN
a korszakban az összes nő (beleértve az újszülöttektől a munkaképteleneken át
a legidősebbekig mindenkit) 20,896-a végzett fizetett munkát (KSH 1996:83),
miközben a saját földjükön dolgozó nők egyáltalán nem, a napszámos nők pedig
gyakran nem kerültek be a statisztikába. Mint már utaltam rá (c 2.3.3) a gyár¬
iparban dolgozók negyede volt nő, de ugyanezzel az arányszámmal (25,296) ta¬
lálkozunk akkor is, ha azt nézzük, hogy 1900-ban az összes munkavállaló hány
százaléka volt nő."
A mäsik „kis” kutatäs szerzöje, Bresztovszky Ernö (1882-1922) szinten üjsäg¬
író, közíró, politikai hovatartozásairól pedig mindent elmond, hogy 1903 és 1921
között a Népszava belső munkatársa, szerkesztője volt. Itt ismertetett írása
(Bresztovszky 1907-1908) nem kutatäson, hanem az ipari balesetek statisztiká¬
jának elemzésén alapul. Az egyetlen összefüggés, amire a pár oldalas cikk ki van
hegyezve: minél nagyobb üzemméret — annál több a baleset.
Ha a maximum húszfős üzemek baleseti mutatóját 1-nek vesszük, akkor a
legnagyobb üzemek hasonló mutatója már 7,3—8,1. Az összefüggés erősnek tűnik,
bár egy apróság azért hiányozhat: a balesetbiztosítás megléte és a (bejelentett)
balesetek aránya közötti esetleges összefüggés vizsgálata. Pedig ez érdekes lehet:
például a következő korszakban, a két világháború között Budapesten a betegség¬
es balesetbiztositässal rendelkezök aranya a häborü elötti 25-30%-röl 80-85%-ra
nôtt. (Ungväry 2012:127) Ugyanakkor 1920 és 1938 kôzôtt a munkäslétszämhoz
viszonyított üzemi balesetek száma csaknem négyszeresére nőtt. (Ferge 1998:30)
3.3.2 Magyar migránsok nyomában
A korábban már említett Hegedűs Loránt (c 3.1.2) több írását is a migráció
kérdésének szentelte. Ezek között a legjelentősebbet, A magyarok kivándorlása
Amerikába címmel viszonylag korán, 1899-ben publikálta, amikor még nem
sejthette, hogy később a Társaság befolyásos, majd kiszoruló jobbszárnyának
lesz egyik fontos alakja. A viszonylag korai publikáció egyrészt a szerző problé¬
maérzékenységét mutatja, másrészt viszont figyelmeztetés a szociológusok egyik
örök kísértésének kockázataira: csak nagyon óvatosan érdemes előrejelzést
tenni (ha egyáltalán) a pillanatnyilag érvényesülő tendenciák alapján. A statisz¬
tikai adatokat 1897-ig felhasználó Hegedűs ugyanis az 1890-es évek, utóbb át¬
menetinek bizonyuló csökkenési tendenciájából kiindulva további csökkenést
10 Tomka 2020:105. Az utolsó adat forrását, Tomka Béla kiváló munkájának 4.9 táblázatát érdemes
tanulmányozni. Azt találjuk, hogy 1900 és 1990 között a női foglalkoztatottak arányában az
európai országokban rendkívül hasonló adatok és tendenciák érvényesültek, akár hadviselő,
akár semleges, akár szocialista, akár kapitalista országokról volt szó.
* 129 +