DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
— Mi haszna van a magyar iskolának? Míg a tanító az osztályban van, a gyerekek
hallgatnak, amint pedig a tanító kiteszi a lábát az osztályból, a gyerekek románul
beszélnek. [Lábjegyzetben: , Szakszerű pedagógus is el fogja ismerni, hogy ennél tö¬
mörebb egyszerűséggel nem lehetne jellemezni nemzetiségi vidéken az iskola magyar
nyelvi tanítását."] De ha tanulnak is valamit, egy pár évre elfelejtik. Olyan jól kellene
megtanulniok, hogy sohase felejtsék el. (Kérdeztem, hogy akkor miért nem küldi fiát
a városba). Ó, azt tudom, hogy az segítene, de honnan vegyem erre a pénzt? Egy évig
magyar iskolában volt a fiam, de újból a románba küldöm [kiemelés tőlem - D. Cs.],
hogy legalább románul tanuljon. Nincs ember a faluban, aki ne volna áldozatokra kész,
hogy gyerekei magyarul tanuljanak, azonban erre mód alig van. Alig képzelhető, hogy
valaki a fönti érvelésre felelni tudjon. (Braun 1913:703)
A fenti idézet utolsó mondata után Braun más témára tért. Még arra sem reflek¬
tált, hogy amit ő állami iskolának hív, az a helyiek számára magyar iskola, és az
egész tanulmányban a fent idézett utalás az egyetlen arra, hogy ezek szerint
létezett egy román iskola is.
3) Szexualitás
Ebben a korszakban pusztán azon, hogy roppant óvatosan kezelik ezt a témát,
nem lehetne csodálkozni. Braun tanulmánya e téren azonban más szempontból
érdekes. Olvassuk csak el az egyik kérdést, és a válaszokat:
12. Szokás-e a házasság előtti együttélés titokban vagy nyíltan? Mit szól hozzá a köz¬
vélemény?
A pap: A nemi együttélés csak az esküvő után kezdődik. Általában ügyelnek, hogy
a jegyesek egyedül egy pillanatra se maradjanak, és még táncba is csak a szülőkkel
mennek.
A TANÍTÓ: Előfordul rövid idővel a házasság előtt, azonban addigis olyan szégyennek
tartják, melyet csak a házasság tesz utólag jóvá. [...]
JEGYZŐ: Szokás; a közvélemény teljesen rendben valónak találja.
KERESKEDŐ: Nyíltan előfordul, titokban soha. A közvélemény a nyíltan együttélőkkel
szemben közönyös, mert ez az állapot sohasem állandósul, hanem többnyire csak át¬
meneti, és ha a felek hamarosan szét nem válnak, csakhamar kötnek." (Braun 1913:557)
A korábbi deklaráció — ,,...bármit kérdezhettem tőlük, nem sértődtek meg érte..."
— ellenére itt, és a többi nemi erkölcsre vonatkozó kérdésnél nyoma sincs annak,
hogy Braun magukat a parasztokat kérdezné (akiket máskor hosszan idézni
szokott). Itt kizárólag az adott pillanatban a faluban élő , nadrágos embereket"
kérdezi — akik mintha nem is ugyanabban a világban élnének...