Page 125 [125]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G A kérdezett ember 35 éves, írni-olvasni tudó, jómódú. — Ki a képviselőtök? — Tagányi. — Hova küldte őt a kerület? — Budapestre. Ott van egy olyanféle hely, mint nálunk a községháza, ahol a képviselők találkoznak. — Miért választották meg Tagányit? — Mert neki volt a legtöbb pénze. (Ezt mint természetes dolgot mondta.) — Hát ha nem lett volna, akkor is őt választották volna meg? — Dehogy, sohasem! Akkor jobb embert választottak volna. De ő 6, 10 koronát és még többet adott az embereknek, azonkívül ételt és italt. Hitemre nagyon sok italt! Így aztán megválasztották. (Braun 1913:706—707) Braunitt, a nemzetiségi politika lehetőségénél szúr be lábjegyzetben egy idézetet: . . [Nézzükl egy bizonyára illetékes embernek, Goga Oktaviánnak, a jeles költőnek, szigorú kritikáját a nemzetiségi pártról és ezzel szemben véleményét a radikális magyar politika realizmusáról: , Nézzük egy pillanatra magunk előtt a magyarokat. Látjuk, hogy az utóbbi időben társadalmi forrongásaik újkori eredményeként demokratikus áramlat támadt... és noha a magyar politika hagyományos fölfogásával homlokegyenest ellenkező elveket terjeszt, hatalmas visszhangot kelt és azon az úton halad, hogy országunk beléletében döntő tényezővé legyen. Mi lehet titka e maroknyi ember által teremtett hatalomnak? Ez egyáltalában nem titok: egy évtized rendszeres szellemi munkájának műve. Végül van ezeknek az embereknek egy tudományos szemléjük, a Huszadik Század, mely tíz év óta folytat tudományos propagandát, van társadalomtudományi könyvtáruk eredeti kutatásokkal és értékes fordításokkal, van népszerűsítő könyvtáruk és végül most napi agitációul a múlt évben a Világ című orgánumot alapították. Ily fölszereléssel, természetes, hogy fölrázhatod a közvéleményt letargiájából és meghódíthatod a magad hite számára... (Braun 1913:706) Utólagos bölcsességgel persze könnyű deklarálni: Braun naivnak bizonyult, mind a ,közvélemény meghódítását", mind Goga bókját illetően — s közben nem vette észre, hogy utóbbi úgy írt a Iribunában, az Aradon megjelenő román nyelvű kormánylapban ,a magyarokról", mintha már akkor sem Magyarországon élt volna. Pedig a román politikus, akiről 1912-ben általános vélemény volt, hogy jóban van a magyar progresszív körökkel, 1914-ben Bukarestbe költözött, ahol a központi hatalmak - és így Ausztria- Magyarország — elleni hadüzenetért lobbizott, sikerrel. A háború után területét kétszeresére növelő Román Királyságban Goga miniszterelnök is lett, később a nevéhez fűződött a romániai zsidótörvény. * 124 +
