OCR
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN Szeged környékén sincs másként, hivatkozik a szerző Tömörkény István szóbeli közlésére. A csicséri parasztok minden állami szervvel kapcsolatban mélységesen bizalmatlanok. Egy elképesztő történet: , A Maros túlsó partján kincstári földek vannak, amelyet körülbelül ellenséges területnek néznek." (Braun 1913:702) Amikor a Maros elkezdte a falu határát mosni, egy éjjel átvágták a kanyarulatot, hogy a kincstári földek felé vezessék a folyót, ami egy személyes ellentét miatt azonban kiderült: A csendőrök megjelentek a községházán, és a megidézett tetteseket a parasztokkal szemben szokásos kínzásokkal Ikiemelés tőlem — D. Cs.] vallatóra fogták. Ennek híre gyorsan elterjedt a faluban, a lakosok a községháza elé gyűltek, és oly fenyegető magatartást tanúsítottak, hogy a jegyző kijelentette a csendőröknek, hogy a bekövetkezőkért felelősséget nem vállal. Erre a csendőrök a beidézetteket szabadon bocsátották, többé az egész ügyet nem bolygatták, mely azóta el is aludt. (Braun 1913:702) A csendőrség később is visszatér külön témaként: A tanító, ki különben a csendőrség intézményéről igen jó véleménnyel van, ezeket mondta válaszul: Nem igen szeretik őket, különösen a csendőröket. Haragszanak, ha a csendőr igazságtalanul megveri őket, noha ez érthető, mert ha valaki véletlenül a bűnös társaságában volt, a csendőr joggal gyanúsítja őt is és őt is megveri [kiemelés tőlem - D. Cs.]. Aztán azért is haragszanak, hogy mért olyan büszkék a csendőrök, mikor csak béresek és suszterek voltak. Annyi bizonyos, hogy a csendőrség brutalitása miatt a leggyűlöltebb intézmények egyike és e gyűlöletnél csak talán a csendőröktől való félelem nagyobb. (Braun 1913:702) Mint az előző alfejezetben is említettem, utólagos mítosz — ironikus módon a mai jobb- és baloldal közös mítosza, csak más-más előjellel —, hogy a korabeli progresszió megértő lett volna a nemzetiségiekkel kapcsolatban." Braun is, bar kritikai éllel említi, hogy ha tiszta országgyűlési választások lennének, akkor a kormánypárti jelölttel szemben a nemzetiségi jelölt győzne — de rögtön hozzáteszi: nem azért, mintha a helyiek a nemzetiségi programmal rokonszenveznének, hanem mert az ő anyanyelvükön szól. (Braun 1913:706) Gyöngyszem a következő - kivételesen szó szerint lejegyzett — interjú is: 16 A csicsérieknek a szociáldemokratákról csak az jutott eszükbe, hogy amikor Aradon napszámoskodnak, és a szervezett munkások tiltakozására kirúgják őket , hogy , a szocialisták bocsátják el őket". (Braun 1913:700) e 123 "