Page 112 [112]
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN
A 3.3 ábrán látható táblázat mai szemmel nézve önmagában is meglepő, de kü¬
lönösen azzá válik, ha összevetjük az 1910-es népszámlálás — amelyről akkor
még senki sem tudta, hogy az utolsó lesz a történelmi Magyarország korában
— foglalkozási adataival (3.4 ábra).
földbirtokos
(100 hold tőkés
felett) 0,4%
0,4% tisztviselő,
egyéb és Erte misegi
fogl. nelkül mezögazdasägi
2,3% munkas,
napszamos
26,3%
munkás (ipari és
közlekedési)
13,4%
polgäri
kistermelö
hazicseléd (kisiparos,
2,2% . kereskedö)
alkalmazott, altiszt 10,9%
1,9%
3.4 ábra. Főbb foglalkozási csoportok Magyarországon, 1910
Forrds: Romsics 1999:50°
Bosnyákék összesen húsz foglalkozási kategóriájából
+ het [!] volt hivatalnoki és értelmiségi kategória, összesen 30,196 tartozik
ide (valamint , gyanús" a 12,290 ,egyéb szabad foglalkozás és magánzó" is),
míg az össztársadalomban 4,296-ot tett ki az , értelmiségi és tisztviselő" (és
családtagjai) kategóriája.
+ A Diäknyomor-kutatäs kérdezetteinek 4,2%-a mondta azt, hogy ,,foldmtives,
kisbirtokos" családból származik, míg az össztärsadalom 62,5%-a sorolhatö ide.
s Alig hihető, de ,munkás" kategória egyszerűen nincs Bosnyákéknál; nyilván
erősen alulreprezentáltak voltak, egy részükből , kisiparos" lett, vagy nem
töltötték ki, de akkor is
+ az össztärsadalom 13,5%-äröl van szó.
95 A forräs ältal közölt täbläzat adatait ätkategorizältam (> 6.4.1).
* 111 +