Page 110 [110]
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN
A cigánykérdés alapja... ott van, ahol a kivándorlásé. A magyar föld ma nem tud annyi
embernek munkát adni, mint amennyit produkál. Ezen kell legelőször változtatni, s
akkor megoldódik önmagától a cigánykérdés is.
Igaz, hogy ma a cigányvadító közigazgatás is komplikálja a kérdést. Egy szabolcs¬
megyei csendőrőrmester e sorok írójának így magyarázta egy meghitt pillanatban a
magyar cigánytelepítő metódust:
„Minden csendörörsnek megvan a maga körzete. Ha azon belül egy cigánykaravánra
találunk," azt elverjük és a szomszéd körzet határáig kísérjük. Ott a másik csendőrőrs
akad rá, ez ismét elveri és a szomszéd körzet határáig kíséri. S ez így megy a végtelensé¬
gig." Nos, a pelsőci példa meggyőzhet arról, hogy ott, ahol a cigányok munkaerejére gaz¬
dasági szükség van, a közigazgatási kérdés önmagától megoldódik. A szerepek megvál¬
toznak. A közigazgatás fizikai brutalitását gazdasági kizsákmányolás váltja fel. (Bergstein
1910:189-190)
3.2.4 Tanulöpenz
A dualizmus kori Budapest-Becs vetélkedés sajátos megnyilvánulásának is te¬
kinthető, hogy A budapesti diáknyomor kutatói (Bosnyák 1912) mindössze egy
hasonló bécsi (publikált) kutatásról tudtak, de, mint gyorsan hozzátették, ott
csak 221 adatközlő volt. Bosnyák Béla és munkatársai? ezzel szemben 850 kér¬
dőívet kérdeztek le, majd kizárták a nőket (túl kevesen voltak), valamint a , fel¬
tűnően rosszindulatú válaszokat". (1912:226) Így a tanulmány 806 budapesti
diákkal (valamennyi férfi) kitöltetett kérdőív feldolgozása alapján készült.
Ismét, de a korábbiaknál is hangsúlyosabban, azt kell hangsúlyoznom:
s történelmileg értékes (hogy egyáltalán létrejött),
tartalmilag érdekes, de
s az elmélet szempontjából gyenge (lásd lenn),
s formai és módszertani szempontból pedig nem teljesen kiérlelt tanulmány¬
ról van szó.
.
Példaértékű: a főszövegben szereplő adatokon kívül összesen 25 (számozatlan és
címmel nem mindig ellátott) táblázatban foglalják össze eredményeiket. A min¬
ta nem reprezentatív, de a vizsgált populációhoz képest olyan nagy, hogy az még
mai szakmai sztenderdek szerint is elfogadható lenne.
"1 Ismét hangsúlyoznám: az 1893-as vizsgálat szerint a magyarországi romák 96,796-a nem volt
„köbor cigany.”
"2 A tanulmány a Galilei-kört emlegeti, mint a kutatäs alanyät, azonban a szerzön kivül nem ne¬
veznek meg mäs szemelyt.
- 109 +