Page 108 [108]
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN
neveztem (Dupcsik 2009a, 2018b), tehát amely a romák társadalmi helyzetének,
életmódjának, problémáinak magyarázatát kizárólag vagy elsősorban a cigányok
»természetével” magyarazza. De lehet, hogy ez már túlinterpretálás a részemről,
ugyanis a cikk ezen a ponton egyszerűen szétesett, anélkül, hogy a szerző vagy
a szerkesztők észrevették volna:
¢ ,[Flaji ok” = ,optikai csalódás"?
s A cigányok által elkövetett vagyon elleni bűncselekmények , bizonyítják" , a
faji okok túlbecslését"?
s , [A] faji ok csak deus ex machina, mely nem bír konkrét tényeket bizonyító
erővel"?
s ,...hét évvel ezelőtt... valóságos polgárháború... a cigányok lakásait földúl¬
ták, s magukat a cigányokat kiverték a faluból" illetve , az érintkezés a ma¬
gyarok és a cigányok között semmit sem vesztett hidegségéből, sőt..." — ha
ez a , megoldott" helyzet, akkor milyen lehet a megoldatlan...?
Nyilvánvaló, hogy a szerző nem ismeri az 1893-as országos cigánykutatás ada¬
tait (Cigänyösszeiräs 1893, Dupcsik 2018b:67-80; reszletesebben: Dupcsik 2015a),
ezért kezeli magyarázatra szoruló jelenségként, hogy az itteni cigányok letele¬
pedve élnek, , a legöregebb emberek emlékezete szerint" is. 1893-ban egyébként
az akkori Magyarországon élő cigányok/romák 89,2%-a ällandöan, 7,5%-a rész¬
ben letelepedve élt.
Az 1893-as kutatás szerint a környezetük által cigánynak tartott emberek
61,7%-a häzban elt (Dupcsik 2018b:70-71), miközben, hangsúlyozni kell, hogy a
kérdőíveket nem maguk a cigányok, hanem a helyi hatóságok tisztviselői töltöt¬
ték ki, illetve, hogy a kutatás hivatalos definíciója szerint: , házaknak tekintendők
azok a lakóépületek, melyek a többi községi lakosok lakházaitól nem nagyon
különböznek..." (Cigányösszeírás 1895:9) Érdemes ezt az országos adatot a ko¬
rábbi idézet részletével összevetni: Pelsőcön a , cigányok a falu egészen elkülö¬
nített részében, agyagból, fából összerótt putrikban laknak".
Es most derül csak ki, mi , a megoldás" kulcseleme: Pelsőc kisbirtokos falu volt,
amelynek határában nem volt egyetlen uradalom sem, kivándorlás éppúgy nem
létezett, mint — a korabeli magyar agráriumra oly jellemző — munkaerőfelesleg
sem. Sőt: a faluban munkásigény volt, és ez biztosított keresetet a cigányoknak is.
Nemcsak a szomszéd vármegyék munkásai járnak Pelsőcre munkába, hanem a vál¬
lalkozók hoztak horvát, olasz, sőt macedón munkásokat is. Pelsőcön áldják az emberi
verejtéket, megbecsülik a munkáskezeket, mégha azok a cigányokéi is. Van munkakí¬
nálat bőven, kapnak a cigányok is munkát, amennyit csak akarnak, s ez az oka annak,
hogy Pelsőcön letelepültek a cigányok, ott megmaradtak, hozzászoktak a békésebb
e 107 "