Oldal 107 [107]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
Bergstein már írása első bekezdésében nyilvánvalóvá tette, hogy a címet ko¬
molyan gondolta: kevesebb mint négy oldalon egy országos társadalmi probléma
, megoldását" kívánja leírni.
Pelsőc igénytelen kis falu Gömörmegyében. Lakosainak száma alig haladja meg a ké¬
tezret. S ez a kis falucska dicsekedhetik azzal a nagy dologgal, hogy a maga szűk hatá¬
rai között megoldotta a cigányproblémát, mellyel egész Magyarország tehetetlenül áll
szemben [kiemelés tőlem — D. Cs.]. Pelsőcön körülbelül 18-20 cigánycsalád telepedett
le s folytat ma békés, munkás életet. Másfélszázra rúg a cigányok száma, tehát a la¬
kosságnak több mint 796-a cigány. Ha Magyarország többi falvai csak félannyi cigányt
tudnának felszívni, meg volna oldva a magyar cigánykérdés. (Bergstein 1910:186.)
A felütést követő történelmi visszatekintésben mellbevágó fejtegetésekkel talál¬
kozhatunk:
A pelsőci cigánytelep eredete messze évtizedekre nyúlik vissza. A falu legöregebb
emberei már e cigányok őseiről is mint jóravaló, munkás emberekről beszélnek, s azt
mondják, hogy e cigányok nem a kóborlók , fajából" valók, s innen ered letelepedésök.
Számos tény azonban kétségtelenné teszi, hogy ez a faji ok csak az emberek optikai
csalódása, s hogy nem ez az alapoka [vagyis az alapvetö oka - D. Cs.] a letelepedesnek.
Ilyen tények: a faji ellentétek még ma is csaknem olyan nagyok a pelsőci cigányok
és magyarok között, mint a kóbor cigányok és a többi magyarok között. A cigányok
a falu egészen elkülönített részében, agyagból, fából összerótt putrikban laknak. Az
érintkezés a magyarok és a cigányok között semmit sem vesztett hidegségéből, sőt
hét évvel ezelőtt egész jelentéktelen okból valóságos polgárháború ütött ki köztük,
melyben a cigányok lakásait földúlták, s magukat a cigányokat kiverték a faluból.
A faji okok túlbecsülését bizonyítja [? — D. Cs.] az is, hogy a cigányok még ma is követ¬
nek el igen nagy számmal vagyon elleni bűntetteket. Érdekes az is, hogy 1877 telén, midőn
a rossz esztendő folytán éhtífusz ütött ki a cigányok között s a falu szerény segélyezés
árán megtiltotta nekik a koldulást, a cigányok egy része kiköltözött a szomszéd falvakba;
viszont azóta a cigányok száma gyarapszik, új családok települnek a régiekhez. Szóval
kétségtelen, hogy a faji ok csak deus ex machina, mely nem bír konkrét tényeket bizonyító
erővel. Ellenben azonnal világossá válik előttünk a letelepülés [oka? — D. Cs.], mihelyt
Pelsőc szociális viszonyait s a cigányok életmddjat dsszevetjiik.” (Bergstein 1910:186-187)
A , faji" jelző mögött ebben a korban nem (mindig) kell rasszizmust keresni, a , faj"
általában népet, népcsoportot jelentett, a korban a tudományosság auráját a kulturá¬
lis tényezőknél sokkal sikeresebben megteremtő biológia szempontjainak felidézésével.
A , faji okok" kifejezéssel a szerző mintha azt a megközelítést próbálná ezzel
körülírni, amelyet én másutt , devianciaorientált" megközelítéscsoportnak
+ 106 +