Page 103 [103]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G Fényes szerint a balmazújvárosi földtelenek szívesen bérelnének párholdas darabokat a nagybirtokból, de a latifundiumok többszörösen érdektelenek, mivel a jelen helyzetből egyrészt nagyobb jövedelmük van, másrészt a nyomorszint általánosításával lenyomhatóak a mezőgazdasági bérek. Bár ez utóbbi szempont némileg túlértelmezés, mivel a szerző állítása szerint a nagybirtok szívesebben alkalmaz külföldi (lengyel) és , tót felvidéki", azaz magyarországi szlovák munkásokat, mint helyieket, noha egyáltalán nem olcsóbbak, sőt: A magyarokkal nem lehet bírni" — az uradalom tehát túlnyomó részben idegeneket alkalmaz. Mindössze vagy 200 otthoni munkás kap kepét az uradalomban, vagy 800-1000 megy szerte Magyarországon széjjel egész a székelyföldig. Ám néhány száz lengyel külföldi és tót felföldi jön oda kepére. Ezek az idegen lengyelek és tótok nem olcsóbbak ám. Sőt ellenkezőleg. Többe kerülnek és kevesebbet érnek, de mégis általuk lehet megalázni és elnyomni az , otthoni , magyarokat". Úgy-e érdekes adalék a fajmagyar uraknak a magyar nép iránti szeretete festésére? (Fényes 1909:290) Még néhány érdekes adalék a bérekről, vagy arról, hogy a parasztok egy holdra négyszer annyi állami adót fizetnek, mint a nagybirtokosok (Fényes 1909:291), vagy arról, hogy a szegénység ellenére alig 2-3 család ment ki Amerikába (ami nem magától értetődő — 3.3.2), a többseg inkább itthon, szerte az országban keres munkát. (Fényes 1909:292) Érdekes a szerző leírása egy körülbelül száz családból álló felekezeten kívüli csoportról, akiket tizenkét évvel korábban, az agrárszocialista mozgalmak egyik fő ideológusa, az anarchista Schmitt Jenő Henrik" , térített meg". Józan életűek, és — állítólag — nincsenek közöttük analfabéták, még a nők között sem, noha iskolába nem járnak - a városban ugyanis csak felekezeti iskolák vannak, ahol tőlük dupla tandíjat követelnek. (Fényes 1909:291—292) A pár oldalas kis cikkecske azonban itt véget is ér. Részletesebb és alaposabb Marosvásárhely (Székelyföld központja akkor még Magyarországhoz tartozott) munkásságának leírása (Adatok a vidéki munkásság életéhez: Marosvásárhely szervezett munkássága). Nem véletlen, hogy szerzője, Braun Róbert (1909) nevével találkozni fogunk még az itt tárgyalt legrészletesebb es legkidolgozottabb Huszadik Szazad-tanulmäny kapcsän is. (> 3.2.5) A fejezet konklúziójában — és számos megjegyzésen keresztül — alapvetően kritikus leszek majd azzal a tudásanyaggal kapcsolatban, amelyet a Huszadik Század köre halmozott fel a magyar társadalomról. Ugyanakkor a körhöz nem §7 Schmitt Jenő Henrik és az agrárszocialista mozgalom kapcsolatáról lásd Bozöki-Sükösd 1987, Schmitt 1987a, 1987b, 1987c. * 102 +
