Seite 103 [103]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
Fényes szerint a balmazújvárosi földtelenek szívesen bérelnének párholdas da¬
rabokat a nagybirtokból, de a latifundiumok többszörösen érdektelenek, mivel
a jelen helyzetből egyrészt nagyobb jövedelmük van, másrészt a nyomorszint
általánosításával lenyomhatóak a mezőgazdasági bérek. Bár ez utóbbi szempont
némileg túlértelmezés, mivel a szerző állítása szerint a nagybirtok szívesebben
alkalmaz külföldi (lengyel) és , tót felvidéki", azaz magyarországi szlovák mun¬
kásokat, mint helyieket, noha egyáltalán nem olcsóbbak, sőt:
A magyarokkal nem lehet bírni" — az uradalom tehát túlnyomó részben idegene¬
ket alkalmaz. Mindössze vagy 200 otthoni munkás kap kepét az uradalomban, vagy
800-1000 megy szerte Magyarországon széjjel egész a székelyföldig. Ám néhány száz
lengyel külföldi és tót felföldi jön oda kepére. Ezek az idegen lengyelek és tótok nem
olcsóbbak ám. Sőt ellenkezőleg. Többe kerülnek és kevesebbet érnek, de mégis általuk
lehet megalázni és elnyomni az , otthoni , magyarokat". Úgy-e érdekes adalék a fajma¬
gyar uraknak a magyar nép iránti szeretete festésére? (Fényes 1909:290)
Még néhány érdekes adalék a bérekről, vagy arról, hogy a parasztok egy holdra
négyszer annyi állami adót fizetnek, mint a nagybirtokosok (Fényes 1909:291),
vagy arról, hogy a szegénység ellenére alig 2-3 család ment ki Amerikába (ami
nem magától értetődő — 3.3.2), a többseg inkább itthon, szerte az országban
keres munkát. (Fényes 1909:292)
Érdekes a szerző leírása egy körülbelül száz családból álló felekezeten kívüli
csoportról, akiket tizenkét évvel korábban, az agrárszocialista mozgalmak egyik
fő ideológusa, az anarchista Schmitt Jenő Henrik" , térített meg". Józan életűek,
és — állítólag — nincsenek közöttük analfabéták, még a nők között sem, noha
iskolába nem járnak - a városban ugyanis csak felekezeti iskolák vannak, ahol
tőlük dupla tandíjat követelnek. (Fényes 1909:291—292)
A pár oldalas kis cikkecske azonban itt véget is ér.
Részletesebb és alaposabb Marosvásárhely (Székelyföld központja akkor még
Magyarországhoz tartozott) munkásságának leírása (Adatok a vidéki munkásság
életéhez: Marosvásárhely szervezett munkássága). Nem véletlen, hogy szerzője,
Braun Róbert (1909) nevével találkozni fogunk még az itt tárgyalt legrészletesebb
es legkidolgozottabb Huszadik Szazad-tanulmäny kapcsän is. (> 3.2.5)
A fejezet konklúziójában — és számos megjegyzésen keresztül — alapvetően
kritikus leszek majd azzal a tudásanyaggal kapcsolatban, amelyet a Huszadik
Század köre halmozott fel a magyar társadalomról. Ugyanakkor a körhöz nem
§7 Schmitt Jenő Henrik és az agrárszocialista mozgalom kapcsolatáról lásd Bozöki-Sükösd 1987,
Schmitt 1987a, 1987b, 1987c.
* 102 +