Seite 98 [98]
OCR
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN Az iskola hozzásimul a társadalomhoz, amelyből kinőtt. Kissé a tükörképét is mutatja... Magyarország ma, inkább mint valaha, a földesurak országa. A vadászó, káromkodó és bajuszos meg a miséző, szentéletű és borotvált arcú földesuraké. Az ő javukra dolgozik az állam gépezete s mindenki más számára csak annyira, amennyire a föld ezen világi és papi fejedelmeinek szüksége van szolgálataira. Az ő számukra dolgozik a magyar iskoláztatás is elsősorban. (Kunfi 1908:555-556) Azt az összefüggést, hogy , az egyház" (konzekvensen így, egyes számban használja a kifejezést) a fenntartója a legtöbb oktatási intézménynek, azonnal rövidre is zárja: , Az ő műve a magyar analfabétaság." (Kunfi 1908:556) , Az egyház" tehát egyrészt közvetlenül felelős az oktatásügy állapotáért, másrészt pedig közvetve, azáltal, hogy a társadalom alapvető jellegzetességeit meghatározó jellege van (vö. ,agrár-klerikális társadalom"). Mire van szüksége a huszadik században az agrár-klerikális társadalomnak? Igénytelen, tehát tudatlan munkásokra: olcsó munkaerőre. Ezt állítja elő a magyar elemi iskoláztatás. Az agrárklerikális ideológiában megnövekedett polgárságra a hivatalnoki világban és a szabad pályában. (Kunfi 1908:556) Kunfi adatok sorát hozza fel, amelyek az ő számára érezhetően csak a , vádemelés" illusztrációi vagy bizonyítékai, de az utókor szociológiatörténeti vagy társadalomtörténeti nézőpontja számára éppen ez teszi érdekessé a cikkét. Példának okáért: s miközben a népiskolai törvény 40. évfordulóját ünnepelték, a hat éven felüliek 38,8%-a még mindig analfabéta volt. s Márpedig ez nem tekinthető pusztán a , múlt örökségének", mert Kunfi korában is volt mintegy 645 ezer olyan iskolaköteles korú gyerek, aki nem járt iskolába (az ilyen gyerekek 20,496-a). e Egy tanítóra átlagosan 84 tanuló jutott. És ez csak az átlag, figyelmeztet Kunfi, mert voltak olyan falusi iskolák, ahová csak húsz-huszonöt tanuló járt, míg másutt — konkrét példákat hozott — 268, illetve 275 tanulót ,tanított" egyetlen tanító. s A népiskolák 68,5596-ában osztatlanul — egy tanteremben, egy tanító által egyszerre — tanították a hat évfolyamot.?? s 2931 népiskolában (17,7%) 8 hénapnal is rövidebb a tanítási idő. (Kunfi 1908:556-557) 83 Az elterjedt , négy elemi" formula ellenére az 1868. évi népiskolai törvény hat év tankötelezettséget írt elő. Négy év elemi után lehetett azonban középszinten továbbtanulni, noha a Monarchia idejében a megfelelő korosztályok egy számjegyű százaléka tudta ezt az elvi esélyt realizálni. + 97 +
