Oldal 96 [96]
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN
az alkalmi , miniszociográfia" megállapításai. Példának okáért nagyon érdekes
a lakók véleménye a párkapcsolati stabilitásról — de mindössze két asszony, nyil¬
vánvalóan nem túl hosszú és nem túl szisztematikus , lekérdezése" nyomán:
A házasságok nagy része úgynevezett vadházasság; a gyermekek, némelyik helyen 7-8
is van, anyjuk nevét viselik. Oly törvénytelen gyermekre, kinek atyja nem élne együtt
anyjával, csak ritkán akadtam. Egy sokgyermekű vadházasságban élő munkásasszony¬
hoz azt a kérdést intéztem, vajjon nem lenne-e jobb, már mint a gyermekek érdekében,
a házasságot törvényesíteni?
— Minek? Hát akkor jobb dolgunk lenne? - felelte minden gondolkozás nélkül. Egy
másik munkásasszonytól hasonló kérdésre a következő választ kaptam:
— Míg meg nem esküdünk, addig nekem is az uramnak is azon kell lenni, hogy
megférjünk egymással. Mert így bizony csak a békesség köt egymáshoz. De ha meg¬
esküdnénk, akkor örökös lenne a perpatvar, mert egyikünknek sem kellene a másikra
adni: abban bizakodnánk, hogy hisz hát egymáshoz köt a törvény. A vége aztán mégis
csak az lenne, hogy széjjel mennénk. Elmondott azután egy esetet, mely a házban
játszódott le. Egy házaspár 30 évig élt vadházasságban egymással. Három hónap előtt
megesküdtek. Most egy hete itt hagyta az asszony az urát. — Ha nem esküdtek volna
meg, bezzeg még most is együtt lennének! (Alpári 1911:231)
Az utókor történész vagy szociológus olvasója azért megrázkódik a , nagy része"
kifejezés nagyvonalúságától. S arról is jó lett volna olvasni, hogy a népszámlá¬
láson hogyan rögzítették ezeket a párokat, mivel , együttélés" kategória nem
létezett. Vagy elképzelhető, hogy a kérdezőbiztosok (egy része) ezeket , törvényes"
házasságként könyvelte el?"
Mivel az akkoriban a népesség mintegy kétharmadát kitevő parasztság köré¬
ben még gyakoribb volt, hogy egész családok aludtak egyetlen szobában, a kö¬
zéposztálybeli szerző morális pánikja jellegzetes modernizációs változást tükröz:
, Polgári értelemben vett családi életről sem a törvényes, sem a vadházasságban
szó sem lehet. Irtóztatók az úgynevezett erkölcsi állapotok!" (Alpári 1911:231) A
feltehetően azért létező szexuális életre tett egyetlen célzás után azonban a
szerző azonnal a zsúfoltság részletezése felé fordul:
81 Mintegy száz évvel később (a 2016-os Mikrocenzus szerint) Magyarországon a 15 éves és idősebb
népesség 13%-a élt élettársi kapcsolatban, de még mindig léteztek olyan adatfelvételek és politikai
diskurzusok, amelyekben ez a kategória nem létezett. Így az együttélők felszívódtak a , nőtlen/
hajadon", az „elvält” vagy az , özvegy" kategóriájába; sőt, az élettársak 1,596-a papíron házas volt.
(KSH 2017a:15)