3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN
A felületes szemlélő csak néhány kis kapaszkodó praktikáit, egy-két ember sértett hi¬
úságát, pártopportunizmusát láthatja benne: a mélyebbre tekintő azonban észreveszi,
hogy a gyarló emberi kavarodás mögött a társadalmi élet alkotó energiái dolgoznak.
... 4 Társadalomtudományi Társaságban egyszerűen ama differentiáció folyamata
ment végbe, mely a közel jövőben az egész országban le fog folyni [kiemeles az erede¬
tiben — D. Cs.]. S csak természetes és a szociális dolgok rendjének egészen megfelelő,
hogy ez a differenciálódás először és legélesebben abban a testületben folyt le, mely
az öntudatos társadalmi gondolkodás legkiképezettebb szerve Magyarországon [...]
A radikális polgárság és a szocialista munkásság együtt fogja megvívni a harcot az
agrár-feudalizmussal és klerikalizmussal szemben. Ez történt a Társadalomtudományi
Társaságban is. A modern társadalmi haladás ideológiája ütközött össze a megkövült
hatalmi maradisággal. (Huszadik Század 1906:93—94; rövidebben, de a lényeget idézi
Litvän-Szücs 1973a:20)
A harmichét tag kilépését első pillantásra jól ellensúlyozta 207 új tag belépése,
az 1907 tavaszára már több mint ezres tagság (Litván—Szűcs 1973a:20). S bár az
utoljára hivatkozott szerzőpáros eltávolítja magától" Horváth Zoltán minősíté¬
sét, mely szerint a korabeli progresszívok , maroknyi ember, akik egymásnak
beszélve, egymásnak írva, önmagukkal hitették el (már amennyire elhitték), hogy
táboruk van, hogy szavuk országosan visszahangzik a lelkekben" (Horváth
1961:387, idézi Litvan-Szücs 1973a:43), szövegük mäs pontjän maguk is elisme¬
rik, hogy a szakítás , fájdalmasan leszűkítette, jobbára a szabad pályán működő
fiatal zsidó értelmiségre korlátozta a Társadalomtudományi Társaság... után¬
pótlását."
A Jászi-kör egyre dominánsabb szerepe még a saját táboron belül is háttérbe
szorított olyan tekintélyes értelmiségieket, mint a — formálisan a Társaság elnöké¬
nek megmaradó — Pikler Gyulät vagy Somlö Bödogot is. (Litvän-Szücs 1973a:22)
És az utolsó, ezzel kapcsolatos megjegyzés: a tagság ilyen mértékű felduzzadása
egyértelműen a (tágabb értelemben vett) politizálás felé nyomta az egyesületet és
a lapot, így végképp reménytelenné vált, hogy a Társadalomtudományi Társaság a
profeszszionalizálódó és intézményesülő szociológia bölcsője legyen. Sőt, talán
megkockáztatható, hogy éppen ellenkezőleg, a fejlődés legfontosabb gátjává vált.
77 Igaz, nagyon kiegyensúlyozott, korrekt módon: , bár sok keserű igazságot tartalmaz, mégis
túlságosan borúlátónak veljük...” (Litvän-Szücs 1973a:43)
78 Igaz, ezt a mäsik oldal „kiközösitesenek” tulajdonitottäk, ahogy azt is, hogy ezek utän „a fiatal
értelmiséginek választania kellett az egyetemi karrier és a Társaságban, illetve a Huszadik
Században való közreműködés között: a kettő többé nem volt összeegyeztethető." (Litván—Szűcs
1973a:22)