Page 86 [86]
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN
az őszirózsás forradalom kitörése előtt egy hónappal halt meg." A másik kép szerint
viszont Szabó éppen
2.) azért távolodott el a szociáldemokratáktól, mert a polgári radikálisokkal való jó
kapcsolata ,,felpuhitotta” vilagképét. 1919-ben Kun Béla, a kommunistak akkori veze¬
tője ráförmedt egy radikälisra: „Maga es a barätai [ertsd: Jäszinak »üzent«] felelösek
azért, hogy Szabó Ervin elhagyta a marxizmust!" (Litván 1993:92)
Paradox módon mindkét képben van némi igazság. Szabó erős egyéniség volt,
Jászi kudarcot vallott, amikor közvetlenül próbálta befolyásolni, de másfél évti¬
zedes barátságuk alatt észrevétlenül sokat hatott rá. Litván szerint ez a kapcsolat
.. hozzájárult, hogy [Szabó gondolkodásának! forradalmi éle fokozatosan eltompul¬
jon, pontosabban: forradalmi tartalma mind elvontabb szférába szoruljon. Ennyiben
igazat adhatunk Kunnak és Révainak, tudva és hangsúlyozva persze, hogy Szabó nem
passzív áldozata volt e folyamatnak, hanem... önként, maga választotta ezt az utat...
(Litván 1993:97)
De ebben az első fél évtizedes korszakban nem kizárólag Jászi és Szabó gyakorolt
meghatározó hatást a Társaságra és a Huszadik Századra. (Litván-Szűcs 1973b)
Két nevet érdemes itt megemlíteni:
s Hegedűs Lorántot (1872-1943), aki szabadelvü politikus is volt, és akit el6¬
ször huszonhat évesen választottak meg kormánypárti országgyűlési kép¬
viselőnek. Érdekes kettősség jellemezte: gazdaságpolitikus volt, a ,pénzügyi
lobbi embere," a GYOSZ igazgatója, ügyvezető bankigazgató, később, 1920—
21-ben pénzügyminiszter Teleki, majd Bethlen kormányában. Ugyanakkor
szépíró és irodalomtörténész is volt, később, a két világháború között ő
emelte be Adyt a jobboldali kánonba.
70 Egy percig se higgyék el a szlogent, hogy , a történészek nem szeretik a smi lett volna, ha« típusú
kérdéseket" — szeretik, csak éppen roppant nehéz ezekre válaszolni. Jelen esetben: valószínűnek
tarthatjuk, hogy ha Szabó Ervin tovább él, akkor 1919-ben csatlakozik a kommunistákhoz.
Ugyanakkor túl szuverén gondolkodó volt, így azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy , eretnek"
marxistaként később konfliktusba került volna a kommunista párttal. Analóg módon, mint a
fiatalabb nemzedékhez tartozó Pollacsek/Polányi Laura kísérleti iskolájában is tanuló (Szapor
2017) Arthur Koestler, aki az 1930-as évek elején lelkes kommunista lesz — hogy aztán az évtized
végén elvi antikommunistává váljon. (Koestler 1994, 1997, 1998)
+ 85 +