Oldal 85 [85]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G erő döbbenten jött rá, milyen nehéz , oly valami eljöveteléért" küzdeni, , melynek átmeneti jellegéről meg v[oltalk győződve". A polgári radikálisok és az akkor egyedüli , forradalmi" munkáspárt, a szociáldemokraták között nemcsak politikai/ideológiai, de egyfajta taktikai szimbiózis is létezett. Litván György megfogalmazásában: a 20. század első éveiben létrejött a magyar szociáldemokrácia és a radikális értelmiség... nem mindig súrlódásmentes, de végül is gyümölcsöző és csaknem fél évszázadon át, lényegében az SZDP 1948-as megszűnéséig tartó, kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködése. A párt, amelynek nemigen volt saját alkotó értelmisége, s amely később sem igen engedett ilyen csoportot kialakulni saját soraiban, oktatási és ideológiai funkcióinak jelentős részét mintegy albérletbe adta a radikális és szabad szocialista értelmiségieknek, tudva, hogy a munkásművelődés és az úri Magyarország elleni eszmei küzdelem területén mindig számíthat rájuk, anélkül hogy kétes nézeteikkel és fegyelmezetlen magatartásukkal a párt egységét és egészséges szellemét bomlasztanák. A , szociológusok" pedig, akik egymagukban gyökértelen és sokáig visszhangtalan kis csoport maradtak volna, a szervezett munkásság révén nagyon is jelentős bázisra, hallgatóságra és társadalmi súlyra tettek szert, ugyanakkor megőrizhették szellemi függetlenségüket a párt merev ortodoxiájával szemben is. Ennek a sajátos, nemzetközileg is szinte egyedülálló konstrukciónak Szabó Ervin volt a főépítésze. (Litván 1993:83—84) Az elszegényedett, asszimilálódott zsidó családba született Szabó Ervin (1877— 1918. szeptember) anyja született Pollacsek volt, így számos nagyon tehetséges rokona volt (csak a példa kedvéért: Polányi Laura éppúgy az unokatestvére volt, mint Polányi Károly vagy a Nobel-díjas Polányi Mihály). A Fővárosi Könyvtár könyvtárosa, majd 1911-től igazgatója volt, e téren nagy érdemei vannak, például a ma már teljesen általános egyetemes tizedes osztályozást — alig néhány évvel az első, francia bevezetés után — ő honosította meg Magyarországon." Szabó Ervinről, legalábbis a közvetlen utókorban, két, egymásnak ellentmondó kép is élt: 1.) azért távolodott el a szociáldemokratáktól, mert , balról előzött", harciasabban marxista volt, mint a szocdem mainstream, s csak azért nem lett kommunista, mert 58 A hónapra pontos dátum nem egyszerű precízkedés - jelezni akartam, hogy Szabó a korszakhatárnak tekinthető őszirózsás forradalom kirobbanása előtt halt meg. 9 E ponton egy normatív megjegyzés: bár Szabó Ervin nézeteit nem tartom felvállalható hagyománynak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár átkeresztelésének többször felmerült ötletét sem támogatom. +84 +
