Oldal 85 [85]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
erő döbbenten jött rá, milyen nehéz , oly valami eljöveteléért" küzdeni, , melynek
átmeneti jellegéről meg v[oltalk győződve".
A polgári radikálisok és az akkor egyedüli , forradalmi" munkáspárt, a szoci¬
áldemokraták között nemcsak politikai/ideológiai, de egyfajta taktikai szimbió¬
zis is létezett. Litván György megfogalmazásában: a 20. század első éveiben
létrejött
a magyar szociáldemokrácia és a radikális értelmiség... nem mindig súrlódásmentes,
de végül is gyümölcsöző és csaknem fél évszázadon át, lényegében az SZDP 1948-as
megszűnéséig tartó, kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködése. A párt, amely¬
nek nemigen volt saját alkotó értelmisége, s amely később sem igen engedett ilyen
csoportot kialakulni saját soraiban, oktatási és ideológiai funkcióinak jelentős részét
mintegy albérletbe adta a radikális és szabad szocialista értelmiségieknek, tudva, hogy
a munkásművelődés és az úri Magyarország elleni eszmei küzdelem területén mindig
számíthat rájuk, anélkül hogy kétes nézeteikkel és fegyelmezetlen magatartásukkal
a párt egységét és egészséges szellemét bomlasztanák. A , szociológusok" pedig, akik
egymagukban gyökértelen és sokáig visszhangtalan kis csoport maradtak volna, a
szervezett munkásság révén nagyon is jelentős bázisra, hallgatóságra és társadalmi
súlyra tettek szert, ugyanakkor megőrizhették szellemi függetlenségüket a párt merev
ortodoxiájával szemben is.
Ennek a sajátos, nemzetközileg is szinte egyedülálló konstrukciónak Szabó Ervin
volt a főépítésze. (Litván 1993:83—84)
Az elszegényedett, asszimilálódott zsidó családba született Szabó Ervin (1877—
1918. szeptember) anyja született Pollacsek volt, így számos nagyon tehetséges
rokona volt (csak a példa kedvéért: Polányi Laura éppúgy az unokatestvére volt,
mint Polányi Károly vagy a Nobel-díjas Polányi Mihály). A Fővárosi Könyvtár
könyvtárosa, majd 1911-től igazgatója volt, e téren nagy érdemei vannak, példá¬
ul a ma már teljesen általános egyetemes tizedes osztályozást — alig néhány
évvel az első, francia bevezetés után — ő honosította meg Magyarországon."
Szabó Ervinről, legalábbis a közvetlen utókorban, két, egymásnak ellentmon¬
dó kép is élt:
1.) azért távolodott el a szociáldemokratáktól, mert , balról előzött", harciasabban
marxista volt, mint a szocdem mainstream, s csak azért nem lett kommunista, mert
58 A hónapra pontos dátum nem egyszerű precízkedés - jelezni akartam, hogy Szabó a korszakhatárnak
tekinthető őszirózsás forradalom kirobbanása előtt halt meg.
9 E ponton egy normatív megjegyzés: bár Szabó Ervin nézeteit nem tartom felvállalható
hagyománynak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár átkeresztelésének többször felmerült ötletét
sem támogatom.
+84 +