Oldal 66 [66]
2. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 19. SZÁZADBAN
A földrajztudomány ekkor igen tekintélyes tudományágnak számított. 1873¬
ban indult első szakmai folyóirata, a Földrajzi Közlemények, 1870-ben kezdett
működni az első önálló , egyetemes és összehasonlító" földrajztudományi tanszék,
s négy évvel később, a kolozsvári egyetemen már a második földrajztudományi
tanszék is megalakult. De az is tanulságos, hogy Hunfalvy már az intézmény¬
ülési folyamat megindulása előtt, 1863-tól tanított a pesti tudományegyetemen
— az államisme tantárgyat, amely ebben a korban a történelem, a statisztika és
a földrajz sajátos ötvözete volt.
A földrajztudomány alatt ebben a korban nem a szűkebb értelemben vett, a
felszíni alakzatok leírásával, felmérésével és ábrázolásával foglalkozó topográfi¬
át kell érteni, hanem egy olyan diszciplínát, amely megpróbálta a tudományok
rendszerének centrális pozíciójába helyezni magát, bőségesen kölcsönözve más
tudományágak megközelítéseiből és módszereiből. A korabeli magyarországi
földrajztudomány egy későbbi tekintélyes alakja, Cholnoky Jenő [ejtsd: csolnoki]
(1870—1950) egy programadó cikkében fogalmazta meg ezt a törekvést (A föld¬
rajzról, 1910). Cholnoky először is vitatja a földrajztudomány illetékességi körét
szűkíteni kívánó megközelítéseket, majd leszögezi:
A földrajz célja a Földet megismertetni a maga egészében, minden részében. [...]
...a Föld fogalma alá tartozik nemcsak ismeretlen belső magja, szilárd és cseppfolyó
felszine, meg gáznemű burkolata, hanem növényi takarója, állati és emberi élete is.
Csakha mind ez egységes képbe egyesül, akkor van képünk a Földről. Akármelyiket
hagyjuk is el ezek közül, a Földről nyujtott kép tökéletlen, vagy egyoldalu lesz. [...)]
[A földrajz] szigorú tudomány... éppen úgy természettudomány, mint humanisz¬
tikus tudomány, éppen úgy szüksége van a fizikára, mint a geológiára vagy történe¬
lemre. [...]
Szépen és aránylag elég könnyen elválasztható tudományunk mintegy centrális
helyet foglal el a többi közt. Valóban hasonlít a filozófiához. A különböző tudományok
eredményeit összeveti egymással... (Cholnoky 1910:2—5)
Az így felfogott földrajztudomány tehát magába foglalhat topográfiai, klimatikus,
néprajzi, mai értelemben vett kulturális antropológiai vagy szociológiai, közgaz¬
daságtani, történelmi stb. vizsgálatokat is. A pozíció egyébként, amelyet Cholnoky
és számos kollégája a földrajztudománynak követelt, tudománytörténeti szem¬
pontból nagyon ismerős. Egyrészt a szociológia története — főleg a Comte-tól
Durkheimig tartó korszakban — számos olyan kísérletet ismer, amely ezt a disz¬
ciplínát a filozófia korábbi helyére, a tudományokat integrälö „szupertudomäny”
helyzetébe akarta emelni. Másrészt, a természettudományok módszereihez,
ismeretelméleti alapjaihoz (objektivitás, kauzális magyarázat, replikálhatóság
+ 65 +