OCR
2. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 19. SZÁZADBAN Nem túl szerencsés elnevezésükkel szemben éppen hogy nem központosított, , diktatórikus" államhatalmat akartak, hanem népképviseleti országgyűlést és az ennek felelős minisztériumot (kormányt). Ellenezték, hogy a vármegyéknek jogukban álljon akadályozni a törvények végrehajtását és a kormány működését. A liberális főerők ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy korukban csak a vármegyei autonómia, illetve a vármegyékben politizáló köznemesség alkotta az ellenzéki politika bázisát. Amikor 1843—44-ben elvették Kossuthtól a Pesti Hírlapot, akkor az ,,oszd meg és uralkodj” elv alapjan a centralistak szerkeszthették, s ők kezdetben vitát is indítottak a liberális főerők ellen. S bár színvonalas érvelést folytattak, elvtelen, személyeskedő odavágások nélkül, a közvélemény ezt ugyanoly kevésbé értékelte, mint mondjuk a 21. század elején, a lap példányszáma hamarosan a tizedére is csökkent. Miután mindkét oldalról felismerték nézeteik rokonságát, az udvar megosztó szándékait, és politikai egymásra utaltságukat, 1845 végén a centralisták és a liberális főerők szövetséget kötöttek. A Pesti Hírlap ismét teret adott többféle liberális ellenzéki nézetnek. Eötvös József a Batthyány-kormányban kultuszminiszter (vallás- és közoktatásügyi miniszter) lett. Az 1848. szeptemberi fordulat után" lemondott, elhagyta az országot, s Münchenben élt néhány évig. Amikor (1853-ban) hazatért, kezdetben tudománnyal, tudományszervezéssel és irodalommal foglalkozott, 1861-től tért vissza a politikai életbe. A kiegyezés után ismét kultuszminiszter?" lett. Manapság oly nagyra tartott tevékenysége a maga korában , természetesen" politikai támadások kereszttüzébe került, és talán ettől sem függetlenül megbetegedett, majd meghalt. Eötvös , szociológiai" főműve a Bécsben 1851-ben, illetve Pesten 1854-ben megjelentett A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra (a későbbi kiadásban: az államra, 1981). Bár szerzője tagadta (Kupa 2012:147—148), eredetileg valószínűleg németül írta mindkét kötetet, és csak utólag fordította magyarra; nem véletlen, hogy az 1981-es újra-megjelentetés alkalmával Oltványi Ambrus a német kiadásból indult ki. (Kupa 2012:191—192) Bár sokat vitatkoztak róla, tény, hogy a maga korában keltett bizonyos nemzetközi figyelmet is. 56 Jellasics horvát bán seregei, nyilvánvaló bécsi támogatással, támadást indítottak a forradalom után hatalomra került pest-budai kormány ellen. A legtöbb miniszterrel együtt Batthyány Lajos miniszterelnök vagy Deák Ferenc igazságügyminiszter is lemondott (zárójelben: néhány hónappal később mindkettőjüket letartóztatták, de míg Batthyány-t kivégezték, Deákot szabadon engedték, és így tudott később az 1867-es kiegyezés kulcsfigurájává válni). 1848 szeptemberében a végrehajtó hatalom gyakorlatilag Kossuth kezébe került. "7 Szinte már politikai kiszólásként hat, ha megjegyezzük: a kiegyezéstől a 2010-es évekig Magyarországon szinte mindig volt oktatásügyi minisztérium (bár általában a vallás vagy a művelődés területével összevonva), és gyakran az adott kormányok tekintélyes, fontos tagjai vitték a tárcát. + 61 *