Oldal 57 [57]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G nemzetnek is van , etnikai tartalma", vagyis hogy létezik egy etnikum, amely a politikai nemzet hordozója. Rögtön ezután Kossuth megdöbbenését fejezi ki amiatt, hogy magyar politikai nemzet csaknem ezeréves folyamatosság után sem volt képes a nemzetiségeket asszimilálni. (Kossuth 1847:376—377) Miért nem? Kossuth szerint a többséget — a magyar és nem magyar etnikumot egyaránt — jogaitól megfosztó feudális rendszer miatt. Az ellenzék viszont, hatalomra jutása esetén , megkínálja" majd a jogok teljességével és egyenlőségével a magyar és nem magyar etnikumok tagjait, elősegítve mindkét kategória integrálódását a magyar politikai nemzetbe. (E szövegben Kossuth csak sugallja, míg számos más szövegben explicit kifejti, hogy ennek ideális, mindenki számára legjobb módja a nem magyar etnikumok nyelvi elmagyarosodása lenne). Az esszé megjelenését követő évben, 1848-ban ideiglenesen, 1867-ben pedig tartósan (e szempontból másodlagos, hogy először Kossuth vezetésével, majd a kiegyezés idején személyét mellőzve) tulajdonképpen ez a nemzetpolitika került hatalomra. Mivel azonban az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarországot továbbra sem lehetett , szabályos" nemzetállamnak tekinteni, és mivel 1848-49-ben nemzetisegi-etnikai polgarhaboru is zajlott az orszägban, a „nemzetisegi kérdés" rendkívül erős politikai-ideológiai töltést kapott. S ez a helyzet érdemben nem is változott mindaddig, ameddig a történelmi Magyarország fennállt." Következő szerzőnk bemutatása előtt — Kupa László segítségével — idézem egy korai írását, betű szerinti átírásban: n... AZ által, hogy az emberek a munkaosztást megtették, társodalmat alkottak, mellyben minden egyes mint munkálkodó rész, az egésznek léteges tagja lesz, mely tehát nem csak együtt lét, hanem léteges (organicus) összemunkálkodás. A társodalomban tehát minden egyesnek léte a többiek által közvetíttetik..." 55 Vázlatosan: 1.) 1848—49-ben, a Habsburgokkal folytatott harc mellett etnikai polgárháború zajlott, román és szerb felkelők, illetve a félig autonóm Horvátország ellen. 2.) A korabeli magyar elit egyik pánikdiskurzusa ,pánszláv törekvéseket" látott a nemzetiségi mozgalmak jelentős része mögé, amelyet véleményük szerint a cári Oroszország koordinált és pénzelt (, az utazó rubel"). A cári csapatok ráadásul 1849-ben fegyveresen is beavatkoztak a szabadságharc leverésébe. 3.) 1859-ben létrejött az egységes és független Románia, ezáltal a legnépesebb magyarországi kisebbség kapott , anyaországot". 4.) 1878-ban Szerbia hivatalosan is független állammá vált, vonzerőt gyakorolva a magyarországi délszláv népességre (akkoriban a horvátok egy részére is). 5.) Az Osztrák-Magyar Monarchia harmadik legnépesebb etnikumának, a cseheknek az elitje és politikai közvéleménye elégedetlen volt kiegyezéssel, egy része a csehszlovákizmus ideológiájával próbálta kifejezni elidegenedését a dualista államtól, s egyúttal igényt bejelenteni az akkori Észak-Magyarországra.
