Seite 56 [56]
2. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 19. SZÁZADBAN
általános természeti jellemmel bir, nemzetnek nevezhető, s ezt anyagi vagy fajnem¬
zetiségnek lehetne nevezni. (Kossuth 1847:375—376)
Bár a 19. századi diskurzusokban a , természet" gyakran úgy jelenik meg, mint
a társadalom igazi fundamentuma, amely , valóságosabb", mint a kontingens és
változó társadalmi viszonyok, Kossuth esszéjében éppen fordított az összefüggés.
Tehát: a politikai berendezkedés és a társadalmi integráció erősebb kapcsot jelent,
mint a puszta etnikai/kulturális/, biológiai" egység. Ez a korban szokatlan mér¬
tékben , szociológiai" gondolkodásra utal:
. . Ollyan népfaj, mellyet ezen általános természeti jellemnél erősb kapcsok nem kötnek
össze, még nem igen szilárd politikai testet képez. Korunk egy magasb nemét ismeri
a nemzetiségnek: azt t. i. midőn egy népnek tagjait a gondolkozás, vélemények, jog és
szabadság, műveltség, politikai institutiok s ältaläban minden magasb es legmagasb
polgári érdekek és törekvések egyenlősége alakítja egy nagy erkölcsi és politikai test¬
té, s ezek kétségkivul a legerősb kapcsok, mellyek egy nemzetet egyesiteni képesek.
(Kossuth 1847:376)
Kossuth kinyilvánítja, hogy a továbbiakban a nemzet alatt a fent meghatározott
politikai nemzetet érti — megelőlegezve azt a fogalmat, amelyet majd 1868-ban
kodifikálnak.?? , Valahányszor tehát nemzetiségről szólandok, mindég politikai
nemzetiséget fogok érteni" — tisztázza Kossuth, a lenti lábjegyzetekben idézett
részletek után. (1847:376) Kossuth fogalomhasználata problematikus: a nemzet
kifejezést használja szűkebb (etnikai) és tágabb (politikai) értelemben egyaránt,
majd a nemzet szinonimájaként használja a nemzetiség kifejezését, de elsősorban
a politikai nemzetre értve (miközben a nemzetiség, az 1848 utáni korszak egé¬
szében, elsősorban etnikai csoportot jelent a magyarban).
Kossuth azt is egyértelművé teszi, hogy számára az az ideális állapot, amikor
egybeesik a politikai nemzet és az etnikai/kulturális/, biológiai" nemzet (amelyet
a továbbiakban, az egyszerűség kedvéért , természeti nemzetként" említek). De
még ha előfordul is, hogy egy , természeti" szempontból heterogén népesség közös
politikai nemzetet alkot, az utóbbi nagyobb , hatóerejénél" fogva nyelvileg is
homogenizálja őket."" Ilyen implicit módon derül ki tehát, hogy a politikai
s... Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy
nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára,
bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja..." (Az 1868. évi XLIV. törvénycikk a
nemzetiségi egyenjogúság tárgyában)
a Ilyen [politikai] nemzet, ha e fölött meg vérben s nyelvben is egy, meghódithatlan; de ha különféle
népfajokból szövetkezett volna is, csakhamar vérben s nyelvben is rokonulni fog. [...] Ha amagyar
korona tizennégy millió alattvalóját közös nyelv és közös származás egyesitené, ugy kétségkivül
kevesb okunk lenne jövendőnk felett aggódni s nemzetiségünket félteni." (Kossuth 1847:376)