Seite 46 [46]
OCR
2. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 19. SZÁZADBAN sodik felétől a halálozási mutatók javulni kezdtek. Ennek következtében, noha a születések száma is csökkent, a világ népessége, amely még 1800-ban is , csak" 900 millió volt, 2019-ben meghaladta a 7700 milliót (7,7 milliárdot). s Rendkívül elterjedt az írni-olvasni tudás, és ennek nem , csak" kulturális következményei voltak. Csak egyetlen példa: Kossuth Lajostól rendkívüli teljesítmény volt, hogy a Pesti Hírlapot az ő szerkesztése alatt időnként még 4-5 ezer példányban is el lehetett adni. A 19—20. század fordulója körül Magyarországon csak napilapból több tucatnyi volt, a legolvasottabbat több százezer példányban nyomták ki. e Átrendeződött a világ térképe is: mivel itt kezdődött az ipari forradalom, Nagy-Britannia a világ vezető ipari és politikai nagyhatalma lett, megszerezte a világ valaha létezett legnagyobb birodalmát. Anglia a 19. század végére ezt a kivételes pozíciót elvesztette ugyan, de a Nyugat egésze olyan mértékben dominálni kezdte az egész földgolyót, mint korábban vagy azóta egyetlen civilizáció sem (magyarán: gyakorlatilag minden társadalom vagy a Nyugat része, vagy annak mintáit követő, vagy annak függésében álló vidéke lett). A Bevezetés mondatait arról, hogy igény született a modernizálódó társadalmak tudományos leírására és elemzésére konkretabban is üjrafogalmazhatjuk: a „jajde-megváltozott-a-világ" típusú merengéseknél használhatóbb vizsgálatokra volt szükség arról, hogy mit hoztak az emberiség életébe az urbanizáció, a kapitalizálódás, a kiterjedt írni-olvasni tudás, a tömegkommunikáció fejlődése, a (ma divatos kifejezéssel) globalizáció stb. jelenségei. És ami ezzel nyilván összefüggésben volt: a hagyományos közösségek felőrlődése, a hagyományos értékrend elbizonytalanodása, az új típusú szegénység megjelenése, a , munkáskérdés", stb. Lassan kialakult az a munkamegosztás, mely szerint s a modern társadalmakat a szociológia, s (egyes aspektusait a közgazdaságtan) tanulmányozta, míg s a ,maradék premodern’”, , primitív", , törzsi" társadalmakat pedig, amelyek szinte mindig , a tengerentúlon", a gyarmatokon voltak, a kulturális antropológia erre specializálódott tudománya. s A modern társadalmak eldugott falvait esetleg a néprajztudomány — de ez a tudomány Nyugaton ebben a korszakban a hagyományos népi kultúra maradványaira koncentrált, társadalmi kérdésekkel szinte sosem foglalkozott (és a társadalomtudomány elméleti kérdéseivel sem, ahogy arra az antropológia is rákényszerült).
