Seite 46 [46]
2. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 19. SZÁZADBAN
sodik felétől a halálozási mutatók javulni kezdtek. Ennek következtében,
noha a születések száma is csökkent, a világ népessége, amely még 1800-ban
is , csak" 900 millió volt, 2019-ben meghaladta a 7700 milliót (7,7 milli¬
árdot).
s Rendkívül elterjedt az írni-olvasni tudás, és ennek nem , csak" kulturális
következményei voltak. Csak egyetlen példa: Kossuth Lajostól rendkívüli
teljesítmény volt, hogy a Pesti Hírlapot az ő szerkesztése alatt időnként még
4-5 ezer példányban is el lehetett adni. A 19—20. század fordulója körül
Magyarországon csak napilapból több tucatnyi volt, a legolvasottabbat több
százezer példányban nyomták ki.
e Átrendeződött a világ térképe is: mivel itt kezdődött az ipari forradalom,
Nagy-Britannia a világ vezető ipari és politikai nagyhatalma lett, megsze¬
rezte a világ valaha létezett legnagyobb birodalmát. Anglia a 19. század
végére ezt a kivételes pozíciót elvesztette ugyan, de a Nyugat egésze olyan
mértékben dominálni kezdte az egész földgolyót, mint korábban vagy azóta
egyetlen civilizáció sem (magyarán: gyakorlatilag minden társadalom vagy
a Nyugat része, vagy annak mintáit követő, vagy annak függésében álló
vidéke lett).
A Bevezetés mondatait arról, hogy igény született a modernizálódó társadalmak
tudományos leírására és elemzésére konkretabban is üjrafogalmazhatjuk: a „jaj¬
de-megváltozott-a-világ" típusú merengéseknél használhatóbb vizsgálatokra volt
szükség arról, hogy mit hoztak az emberiség életébe az urbanizáció, a kapitali¬
zálódás, a kiterjedt írni-olvasni tudás, a tömegkommunikáció fejlődése, a (ma
divatos kifejezéssel) globalizáció stb. jelenségei. És ami ezzel nyilván összefüg¬
gésben volt: a hagyományos közösségek felőrlődése, a hagyományos értékrend
elbizonytalanodása, az új típusú szegénység megjelenése, a , munkáskérdés", stb.
Lassan kialakult az a munkamegosztás, mely szerint
s a modern társadalmakat a szociológia,
s (egyes aspektusait a közgazdaságtan) tanulmányozta, míg
s a ,maradék premodern’”, , primitív", , törzsi" társadalmakat pedig, amelyek
szinte mindig , a tengerentúlon", a gyarmatokon voltak, a kulturális antro¬
pológia erre specializálódott tudománya.
s A modern társadalmak eldugott falvait esetleg a néprajztudomány — de ez
a tudomány Nyugaton ebben a korszakban a hagyományos népi kultúra
maradványaira koncentrált, társadalmi kérdésekkel szinte sosem foglal¬
kozott (és a társadalomtudomány elméleti kérdéseivel sem, ahogy arra az
antropológia is rákényszerült).