Page 45 [45]
OCR
2. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 19. SZÁZADBAN 2.1 A TÁRSADALMI HÁTTÉR 2.1.1 A felgyorsult világ A Bevezetésben említettem, hogy a 18. század második felében, végén felgyorsult a modernizáció folyamata. A 19. században aztán évtizedről évtizedre vált mind nyilvánvalóbbá a kortársak számára, hogy a felvilágosodás és a francia forradalom világrengető váltásai sokáig szinte kitakartak egy másik, kezdetben kevésbé látványos folyamatot: az ipari forradalmat. Kezdetben úgy tűnt, hogy csak néhány mohó tőkés szeretne nagyobb profitot kisajtolni a füstöt okádó és veszélyes gépeket működtető, kimerült emberekből (jelentős részben nőkből és gyerekekből). De az ipari forradalom során felismerhetetlenül megváltozott a világ: s A mezőgazdasági népesség aránya, amely korábban szinte minden nagyobb földrajzi területen 9096 felett volt, gyors csökkenésnek indult (a 20. század második felére vagy végére a legtöbb gazdaságilag fejlett és közepesen fejlett országban, így Magyarországon is, egyszámjegyű értékre). e A gyáriparban dolgozó munkásosztály (proletariátus), illetve amunkáltatótulajdonos osztály, a burzsoázia nem , csak" létszámában és/vagy gazdasági erejében növekedett, hanem egyre inkább , a Történelem szubjektumainak", azaz főszereplőinek, legfontosabb formálóinak kezdtek tűnni. s Az emberek életmódja leírhatatlan mértékben megváltozott (hosszas magyarázat helyett csak néhány kulcsszó: nagyvárosok, nagyüzemek, gázvilágítás, gőzmozdony, gőzhajó, elektromos távíró; majd a 19. század végétől újabb hullám emelkedett: elektromosság, robbanómotorral hajtott járművek, levegőnél nehezebb repülőgépek, telefon, rádió, automata fegyverek). s A demográfiai átmenet, tehát hogy míg korábban gyakorlatilag mindenütt azzal kellett számolni, hogy még , normál" (azaz nagyobb járványtól, éhínségtől, pusztító háborútól mentes) korszakokban is meghal az élve született csecsemők mintegy negyede-harmada az első születésnapja előtt, negyvenegynéhány százaléka pedig a 18. születésnapja előtt, addig a 19. század má+ A4 +
