Oldal 43 [43]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
tetszelgő professzort ideális esetben a vállalkozónak, szervezőnek kellett felvál¬
tania." (Némedi 2005:544)
Korántsem mellesleg: adatokat korábban is gyűjtöttek a társadalomról, tulaj¬
donképpen már a 18. század vége óta. Mindezt azonban nem tekintették a
protoszociológia, majd sokáig a klasszikus szociológia részének sem, ezzel a
statisztika vagy az ,államismeret" és hasonló szakmák foglalkoztak. Az ilyen
adatgyűjtéseket nem a tudományos megismerésre való törekvés, hanem gyakor¬
lati szempontok, az állam, a közigazgatás, az üzleti világ — például a biztosítással
foglalkozó cégek — érdekei diktaltak. (Némedi 1999b) A manapsag ,,elvalasztha¬
tatlannak" tűnő empirikus — tehát a mások vagy saját kutatás által gyűjtött
adatok és megfigyelések felhasználásán alapuló - és az elméleti szociológia tehát
hosszú párhuzamos fejlődés után a két világháború közötti USA-ban kapcsolódott
össze. , Ez olyan, mint némely hosszú házasság" — mondta Némedi Dénes fanya¬
rul az egyik előadásában az ELTE-n, az 1990-es évek elején -, , állandóan civa¬
kodnak, de el nem tudnák képzelni egymás nélkül az életüket..."
Ez az amerikai szociológia vált globálissá a második világháború után, és csak
az 1960-as években kezdett feltűnni az európai szociológusok új nemzedéke,
amelyet immár az USA-ban is tisztelni kezdtek."
A fenti nagyon vázlatos áttekintésben gyakorlatilag csak három országra —
Franciaország, Németország, Egyesült Államok — koncentráltam, és láthattuk,
hogy még itt is nagy különbségek mutatkoznak a fejlődés menetében. Mégis,
elmondhatjuk, hogy másfél évszázados, intellektuálisan nagyon is releváns előz¬
mények után az 1890-es években létrejött és — legalábbis nemzetközi szinten —
azóta is folyamatosan működik a szociológia intézménye.
E kötetben azonban a magyar szociológiáról fogunk beszélni — ajjaj! Hazánk¬
ban 1946-ban jött létre az első, érdemben is szociológiainak minősíthető tanszék,
hogy aztán nagyon gyorsan fel is számolják, és magát a tudományunkat is be¬
tiltsák, „burzsoäa ältudomänynak” minösitsek (> 5.4.2). A következö nekifutäs¬
ra az 1960-as években került sor (c 6.2.1), de — valószínűleg szükségszerűen —
sokáig megmaradt a magyar szociológia egyfajta amatőr jellege.
A továbbiakban azt fogom bemutatni:
s a társadalom megismerésének törekvése tulajdonképpen már Comte ma¬
gyar kortársai óta nagyon erősen jelen volt, de nem a tehetség vagy az am¬
4 A teljesség igénye nélkül, de kiemelkedő jelentőségűek: Pierre Bourdieu, Jürgen Habermas,
Anthony Giddens, Niklas Luhmann.
+ 42 +