Page 39 [39]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
képesek egy évig levelezni Párizzsal, mert ki más rendelhetné el a munkát, és
utalná el a pénzt? Az amerikaiak nem értették volna ezt a szerencsétlenkedést:
a helyi közösségben megszavazzák a tervet, a költségvetést, a felelőst, az ellen¬
őröket, és ha a javítás nem készül el időben, akkor a következő választáskor
megbuktatják a felelősnek tartott köztisztviselőt és/vagy politikust. Tocgueville
ugyanakkor mégsem volt fenntartások nélkül elragadtatva a demokráciától: fi¬
gyelmeztetett a „többseg zsarnoksaganak” veszelyere, a közepszerüseg uralmära,
és megfigyelte, hogy az amerikaiak előszeretettel választanak meg inkompetens,
néha kifejezetten ostoba vezetőket, " és így tovább. S míg korábban általában egy
kicsit rusztikus, kevésbé kifinomult, Európához képest alulfejlett országnak
tartották Amerikát, Tocgueville nagyon sóhajt, de kimondja: ez a mi jövőnk, az
itt kibontakozott demokratikus rendszer.
Karl Marx. A korábban említett morális/politikai szempontoktól függetlenül
úgy vélem, hogy Marx korszakalkotó protoszociológus volt, mégis, eredeti"
nézetrendszere egyoldalú és elavult. A kapitalizmus ipari korszakának tenden¬
ciózus elemzését nyújtja, de valljuk be: volt miből gyűjtenie, amikor sorra veszi
e rendszer hibáit és vétkeit. Marx azonban gyakorlatilag csak arra használta
elemzését, hogy egy politikai, ideolögiai tezist „alätämasszon”: elkerülhetetlen¬
nek, sőt kívánatosnak ítélve a kapitalizmus forradalmi úton történő elpusztítását.
Bár tudom, ha a marxisták számos nemzedéke, amelyből egy fogcsikorgatva még
e sorok írásakor is kitart, nem fog ezzel egyetérteni, de nem tudok enyhébben
fogalmazni: Marx állítása, mely szerint a kapitalista rendszer (és ki tudja hány
konkrét emberi lény) halálos iteletenek „szüksegszerüseget” ö , tudományosan
alátámasztotta," a társadalomtudományok szemszögéből egyszerűen blöffnek
tekinthető. Marx ugyanis nem vezette le a forradalom ,elkerülhetetlenségét”;
érdemi vizsgálat nélkül, erősen normatív alapon elvetette az alternatív forgató¬
könyveket, az egyetlen pozitív jövőképről, a forradalom utáni ún. kommunista
társadalomról pedig csak néhány homályos utalást ejtett. (Marx 1955/1867,
Marx-Engels 1980/1848)
Miért is nevezem ezt a korszakot protoszociológiának, tehát miért különítem el
egyrészt az előzményektől, másrészt az , igazi" szociológiától?
“ Jon Elster is szereti ezt a tocgueville-i gondolatot, csak ő nálam civilizáltabban adja vissza:
, Amerikában a szavazók sohasem juttatnak kiemelkedő embereket a közhivatalokba, részben
azért, mert lehetőségük sincs rá (a kiemelkedő emberek nem akarnak politikusok lenni), részben
pedig azért, mert nem kívánnak maguknál kiválóbbat megválasztani, még ha akadnának is ilyen
jelöltek." (Elster 1995:25)
A megszorítást az indokolja, hogy azóta a magukat marxistának valló nézetrendszerek igen
gazdag panteonja alakult ki (még ha nem is számítom ide azokat a nézeteket, amelyekre egyszerűen
szitokszóként ragasztották a kifejezést.)
4.
E
+ 38 +