Oldal 35 [35]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G a szociológusok jelentős része, akár többsége egyet tud érteni." A kronológia kulcselemét - tehát, hogy mikor kezdődött a professzionális szociológia, és hogy miért ezt tekintjük korszakkezdő kritériumnak — kiváló tanáromtól, Némedi Dénestől vettem át. 1) A morálfilozófia kora (a kezdetektől a 18. század derekáig). Az ókortól létezett egy diffúz, pontos határokkal sosem rendelkező diskurzus? 24 az Emberr6l, annak belső világáról (lelkéről, értelmi képességeiről, érzelmi ház24 tartásáról, természetéről) és külső (társadalmi, természeti, kozmológiai, esetleges spirituális) környezetéről, Istenről (egyes korokban istenekről), jóról és rosszról. Egy bizonyos elvonatkoztatási szint felett az ilyen elmélkedéseket általában filozófiának nevezték. A diskurzus egyes elemeiről mondhatjuk, hogy , mai értelemben vett szociológiai témákat vetnek fel", de ne legyenek illúzióink: nagy a tolongás, a pszichológia, a politológia, a közgazdaságtan stb. is itt keresi, és itt találja meg — legalább annyira jogosan - az „elöfutärait.” (Nem ügy a törtenettudomány, amely idézőjelek nélkül hivatkozhat ókori művelőire. Ezek után, remélem, nem tűnik mulatságos törleszkedésnek, ha megjegyzem: félvér identitásom van, félig szociológusnak, félig történésznek tartom magam.) 2) A protoszociológia kora (a 18. század derekától az 1890-es évekig). A 18. század derekától kibontakozó szellemi irányzatot, a felvilágosodást utólag a konzervatívok gyakran vádolták azzal, hogy a forradalom előkészítői voltak. Jómagam ezt azért erős túlzásnak tartom, de az biztos, hogy a felvilágosodás gondolkodói nem tekintették magától értetődőnek a fennálló társadalmi rendet.?? A társadalom állapotának leírásakor és magyarázatakor — a hagyományos nagyon gyakoriak a humán tudományokon belül, de kevesebb feszültséget okoznak, mint gondolnánk. , Lopások" helyett legyenek szívesek inkább az , intenzív szellemi cserekereskedelem" kifejezést használni. Köszönöm. Éppen ezért nem fogom szisztematikusan ismertetni az ettől eltérő szociológiatörténeti kronológiákat, legfeljebb hivatkozni fogok egyes vitatott kérdésekre, illetve szerzőkre. A diskurzus fogalmát, az itt rendelkezésünkre álló keretek között talán így lehetne meghatározni: beszédmód, , nyelv", amely meghatározza, hogy adott diskurzus , hatálya alatt" miről lehet, illetve nem lehet beszélni (mert nincsenek rá még fogalmak sem), miről szabad/illendő beszélni, illetve mi tabusított, mire érdemes egyáltalán időt szánni, és mi az, ami érdektelen, mi az, ami , normális", és mi az, ami nem, és így tovább. A fogalmat divatkifejezéssé tévő Michel Foucault nagyon értett 30 31 azóta feltehetően kaján vigyorral figyeli az általa befolyásolt diskurzus erre tett — nem mindig ilyen sikeres — erőfeszítéseit. Ancien Régime (vigyázat, nem angolos, hanem francia kiejtés, hallgassák meg valamelyik kütyüjükön), azaz a Régi Rend - így nevezték a rendi vagy , feudális" társadalmat, amely Franciaországban az 1789-es (elképesztően sokak által Nagynak nevezett) forradalom előtt létezett. 32 + 34 +
