Oldal 35 [35]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
a szociológusok jelentős része, akár többsége egyet tud érteni." A kronológia
kulcselemét - tehát, hogy mikor kezdődött a professzionális szociológia, és hogy
miért ezt tekintjük korszakkezdő kritériumnak — kiváló tanáromtól, Némedi
Dénestől vettem át.
1) A morálfilozófia kora (a kezdetektől a 18. század derekáig).
Az ókortól létezett egy diffúz, pontos határokkal sosem rendelkező diskurzus?
24
az Emberr6l, annak belső világáról (lelkéről, értelmi képességeiről, érzelmi ház¬
24
tartásáról, természetéről) és külső (társadalmi, természeti, kozmológiai, esetle¬
ges spirituális) környezetéről, Istenről (egyes korokban istenekről), jóról és
rosszról. Egy bizonyos elvonatkoztatási szint felett az ilyen elmélkedéseket álta¬
lában filozófiának nevezték. A diskurzus egyes elemeiről mondhatjuk, hogy , mai
értelemben vett szociológiai témákat vetnek fel", de ne legyenek illúzióink: nagy
a tolongás, a pszichológia, a politológia, a közgazdaságtan stb. is itt keresi, és itt
találja meg — legalább annyira jogosan - az „elöfutärait.” (Nem ügy a törtenet¬
tudomány, amely idézőjelek nélkül hivatkozhat ókori művelőire. Ezek után,
remélem, nem tűnik mulatságos törleszkedésnek, ha megjegyzem: félvér identi¬
tásom van, félig szociológusnak, félig történésznek tartom magam.)
2) A protoszociológia kora (a 18. század derekától az 1890-es évekig).
A 18. század derekától kibontakozó szellemi irányzatot, a felvilágosodást utólag
a konzervatívok gyakran vádolták azzal, hogy a forradalom előkészítői voltak.
Jómagam ezt azért erős túlzásnak tartom, de az biztos, hogy a felvilágosodás
gondolkodói nem tekintették magától értetődőnek a fennálló társadalmi rendet.??
A társadalom állapotának leírásakor és magyarázatakor — a hagyományos
nagyon gyakoriak a humán tudományokon belül, de kevesebb feszültséget okoznak, mint
gondolnánk. , Lopások" helyett legyenek szívesek inkább az , intenzív szellemi cserekereskedelem"
kifejezést használni. Köszönöm.
Éppen ezért nem fogom szisztematikusan ismertetni az ettől eltérő szociológiatörténeti
kronológiákat, legfeljebb hivatkozni fogok egyes vitatott kérdésekre, illetve szerzőkre.
A diskurzus fogalmát, az itt rendelkezésünkre álló keretek között talán így lehetne meghatározni:
beszédmód, , nyelv", amely meghatározza, hogy adott diskurzus , hatálya alatt" miről lehet, illetve
nem lehet beszélni (mert nincsenek rá még fogalmak sem), miről szabad/illendő beszélni, illetve
mi tabusított, mire érdemes egyáltalán időt szánni, és mi az, ami érdektelen, mi az, ami , normális",
és mi az, ami nem, és így tovább. A fogalmat divatkifejezéssé tévő Michel Foucault nagyon értett
30
31
azóta feltehetően kaján vigyorral figyeli az általa befolyásolt diskurzus erre tett — nem mindig
ilyen sikeres — erőfeszítéseit.
Ancien Régime (vigyázat, nem angolos, hanem francia kiejtés, hallgassák meg valamelyik
kütyüjükön), azaz a Régi Rend - így nevezték a rendi vagy , feudális" társadalmat, amely
Franciaországban az 1789-es (elképesztően sokak által Nagynak nevezett) forradalom előtt
létezett.
32
+ 34 +