Oldal 27 [27]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G Némi leegyszerűsítéssel: a leíró kijelentések arról szólnak, , ahogy a dolgok valójában vannak", míg a normatív kijelentések arról, , ahogy a dolgoknak lenniük kellene, vagy ahogy nem kellene lenniük" (magyarán: jó, helyes, korrekt vagy éppen rossz, helytelen, elfogadhatatlan voltáról). A megkülönböztetés , továbbfejleszthető" egy újabb megkülönböztetés irányába (1.1 táblázat). Példának okáért: s az ,ebben az épületben tilos a dohányzás" — ez egy normatív kijelentés, míg s az ,ebben az épületben senki sem dohányzik" -— leíró kijelentés. Világos szembeállítás, legalábbis elvileg, mert az utóbbi kijelentést is mondhatja valaki olyan szövegkörnyezetben, olyan szituációban, olyan hangsúlyokkal, hogy az burkolt vagy nem is olyan nagyon burkolt normatív sugallatnak tűnjön. Ha pedig valaki úgy fogalmaz, hogy például , kulturált ember itt nem dohányzik", akkor még egyértelműbb ez a sugallat. s A , dohányzás növeli a rákos megbetegedések esélyét" — ez egy elemző/magyarázó kijelentés, míg s a ,népegészségügyi szempontból lényeges kérdés a dohányzás visszaszorítása" — ideológiai/politikai kijelentés. 1.1 táblázat. A megnyilatkozások típusai a normativitás alapján Mi van? Mi történt/ leíró Mi helyes és mi normatív történik S megnyilatkozások helytelen? S megnyilatkozások Hogyan és miért történt/jött létre ez az állapot? elemző, magyarázó megnyilatkozások Miért helyes és miért helytelen? Mit kell tennem (pl. a jó állapot érdekében)? ideológiai (politikai) megnyilatkozások
