Oldal 27 [27]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
Némi leegyszerűsítéssel: a leíró kijelentések arról szólnak, , ahogy a dolgok
valójában vannak", míg a normatív kijelentések arról, , ahogy a dolgoknak len¬
niük kellene, vagy ahogy nem kellene lenniük" (magyarán: jó, helyes, korrekt
vagy éppen rossz, helytelen, elfogadhatatlan voltáról).
A megkülönböztetés , továbbfejleszthető" egy újabb megkülönböztetés irá¬
nyába (1.1 táblázat). Példának okáért:
s az ,ebben az épületben tilos a dohányzás" — ez egy normatív kijelentés, míg
s az ,ebben az épületben senki sem dohányzik" -— leíró kijelentés.
Világos szembeállítás, legalábbis elvileg, mert az utóbbi kijelentést is mondhat¬
ja valaki olyan szövegkörnyezetben, olyan szituációban, olyan hangsúlyokkal,
hogy az burkolt vagy nem is olyan nagyon burkolt normatív sugallatnak tűnjön.
Ha pedig valaki úgy fogalmaz, hogy például , kulturált ember itt nem dohányzik",
akkor még egyértelműbb ez a sugallat.
s A , dohányzás növeli a rákos megbetegedések esélyét" — ez egy elemző/ma¬
gyarázó kijelentés, míg
s a ,népegészségügyi szempontból lényeges kérdés a dohányzás visszaszorí¬
tása" — ideológiai/politikai kijelentés.
1.1 táblázat. A megnyilatkozások típusai a normativitás alapján
Mi van? Mi történt/ leíró Mi helyes és mi normatív
történik S
megnyilatkozások
helytelen? S
megnyilatkozások
Hogyan és miért
történt/jött létre ez
az állapot?
elemző, magyarázó
megnyilatkozások
Miért helyes és
miért helytelen?
Mit kell tennem (pl.
a jó állapot érdeké¬
ben)?
ideológiai (politikai)
megnyilatkozások