Oldal 24 [24]
OCR
1. BEVEZETÉS kolt következményeket eredményez. Tehát: olyan kimenetelhez vezet, amelyet az egyes résztvevők egy része, akár döntő többsége, vagy akár egyike sem akart. Karinthy novellájában szokatlanul sötét társadalomkép jelenik meg, mintha a tömeggé egyesült emberi lények szükségképpen egyfajta kollektív szörnyeteggé változnának - de ezt a pesszimizmust rögtön megértjük, ha szemügyre veszszük az első publikálás dátumát: 1917. január. Amikor 1914-ben kitört az első világháború, a tömegek a legtöbb országban lelkesen vonultak a hadseregekbe — néhány csatát, majd diadalmas hazatérést vártak néhány hónapon belül. A Barabbás publikálásakor már két és fél éve tartott az addig példátlan mértékű, sokmillió áldozatot követelő öldöklés, és még nem következtek be azok a fordulatok, amelyek felcsillantották a reményt, hogy ennek előbb-utóbb vége szakad." Az általánosítható tanulságot azonban, a történet előtti gondolatmenet folytatásaként is, úgy is megfogalmazhatjuk: az Amerika felfedezése körül induló, az ipari forradalommal felgyorsuló fejlődési folyamat, az ún. modernizáció nyomán a társadalom korábban elképzelhetetlen mértékben felerősítette az egyéni cselekvések hatókörét és hatékonyságát. Sajnos nemcsak akkor, ha termelésről vagy tudományról volt szó, hanem akkor is, ha például gyilkolásról. A modernizáció olyan mértékben megváltoztatta az emberek életét, hogy ahhoz az emberiség legalább kétmillió éves történelmében csak két másik fordulat hasonlítható: az ún. kognitív forradalom" (körülbelül Kr. e. 70 000-30 000) és a mezőgazdasági forradalom (a földművelés és az állattenyésztés technikáinak kifejlesztése, Kr. e. 10 ezer körül és után, egymástól függetlenül a világ több részén). Csakhogy, míg ez utóbbi fordulatok nemzedékek egymást követő sora, sokszor évezredek alatt vagy még lassabban bontakoztak ki, addig a modernizáció az utolsó két-két és fél évszázadban vitte végbe művének java részét. Sarkítva, de egyáltalán nem túlozva: az 1790-es évektől mind több országban, napjainkban gyakorlatilag az egész Földön, akár egy-egy nemzedék élete alatt, újra meg újra megváltoztak (időnként radikálisan) a társadalmak, a milliárdokat érintő globális keretektől az egyes emberek mindennapi életéig. Sőt: a változás 16 1917 februárjában az orosz forradalom, majd áprilisában az USA hadba lépése. 7 , A körülbelül 70 ezer évvel ezelőttől 30 ezer évvel ezelőttig tartó időszakban került sor a csónak, az olajlámpás, az íj és a nyíl, valamint a (meleg ruházat varrásához nélkülözhetetlen) tű feltalálására. Ebből a korból származnak az első, egyértelműen műalkotásnak nevezhető tárgyak, ahogy a vallás, a kereskedelem és a társadalmi rétegződés első bizonyítékai is." (Harari 2017:32) Jared Diamond, kedvenc antropológusaim egyike hozzáteszi még a nyélbe rögzített dárdahegy, a horog, a mozsár és törő, a halászháló és a kötél zseniális találmányait is (Diamond 2002:51). Hararinak azonban igaza van: a legfontosabb változás valószínűleg a korábbinál összetettebb nyelv és az elvonatkoztatásokra képes gondolkodás megjelenése volt. , Tudomásunk szerint kizárólag a sapiens képes olyasmiről beszélni, amit nem látott, érintett vagy szagolt. [...] A fikciókról való beszéd képessége a sapiensnyelv legegyedibb vonása." (Harari 2017:35) Talán kicsit a szakmai elfogultság beszél belőlem, de a társadalomról való gondolkodás kezdetei is e korszakba nyúlhatnak vissza. S + 23 +
